Helló, üdvözlünk a profiszerzodes.hu-n!
Mit találsz nálunk?
Aláírásra kész szerződésmintákat útmutatóval, amiket azonnal le is tölthetsz.
Mit jelent, hogy szerződésminta?
Olyan kész szerződéstervezet az adott témában, amiben Neked már csak 1-2 adatot kell kitölteni.
Hogyan tudod letölteni?
A szerződminták letöltéséhez 1 darab SMS-t kell küldeni és válaszként megkapod a letöltési kódot.
 

Utazási szerződések

[ Vissza a főoldalra ]
Letölthető szerződésminták ebben a témában:

Az utazási szerződés

A tág értelemben vett utazási szerződésnek két típusát különböztetjük meg:

  1. az utazási szerződést -ez lényegében az utazásszervezői szerződés és
  2. az utazást közvetítő szerződést.

Az utazási szerződés alatt a vállalkozási szerződésnek minősülő utazási szerződést értjük. E szerint az utazási szerződés alapján a vállalkozó utazási iroda köteles a szerződésben meghatározott utazásból, az út egyes állomásain való tartózkodásból és az ezzel összefüggő részszolgáltatásokból - így különösen szállás, étkezés - álló szolgáltatást teljesíteni, a megrendelő pedig köteles a díjat megfizetni.

A szerződés alanyai

  • a vállalkozó (utazásszervező),
  • a megrendelő (utas)

Utazásszervezőként utazási szerződés alanya az utazásszervezést üzletszerűen folytató belföldi székhelyű utazási vállalkozó, gazdálkodó szervezet vagy egyéni vállalkozó lehet, aki a jogszabályban előírt feltételeknek megfelel. Ezek közül a legfontosabbak:

  1. a megfelelő vagyoni biztosíték megléte,
  2. megfelelő iroda,
  3. tevékenység gyakorlásához szükséges szakképesítés,
  4. nyilvántartásba való bejegyezés.

Utazási szerződést utasként bárki köthet, tehát természetes, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság egyaránt.

A szerződés tárgya:

az utazási szerződésben meghatározott utazás, az út egyes állomásain való tartózkodás és az ezzel összefüggő szolgáltatások- így különösen szállás, közlekedés, étkezés, idegenvezetés, szórakozás, kulturális program lehet.

Az utazási szerződés létrejötte

Az utazási szerződést írásbeli alakban kell megkötni és abban a jogszabályi rendelkezésektől az utas hátrányára eltérni nem szabad. A szerződés egy példányát az utasnak át kell adni. Az alakszerűségi szabályok megsértése esetén a szerződés semmis. Az utazási szerződés módosítását szintén írásba kell foglalni, annak egy példányát az utasnak át kell adni.

A szerződés tartalma:

az utazási vállalkozó az általa meghirdetett utazások feltételeit és programját a programfüzetében közzéteszi, annak - úttípustól függően - egyértelműen és pontosan tartalmaznia kell az alábbiakat:

  1. az utazásszervező nevét, székhelyét, nyilvántartásba vétel számát, telefonszámát;
  2. az úti célt, az útvonalat, az indulás pontos helyét és időpontját és a jelentősebb tartózkodási helyeket;
  3. a szálláshely típusát a főbb jellemzőinek meghatározásával, helyét, a szálláshely szerinti ország szabályainak megfelelő komfortfokozatát, amennyiben a szálláshely szerinti ország komfortfokozatra vonatkozó szabályai eltérnek a hazaitól, úgy az erre vonatkozó figyelemfelhívást, valamint azt, hogy az eltérő komfortfokozatnak a hazai besorolás szerint mi a megfelelője;
  4. a díj forintban meghatározott összegét, és hogy ez mely szolgáltatásokra nyújt fedezetet;
  5. a befizetendő előleget, a díj fennmaradó részét és megfizetésének rendjét;
  6. a személyek szállításának eszközét és annak jellemzőit, az utasosztályokat, valamint az utasok által elfoglalható helyet;
  7. az étkezésekre vonatkozó tájékoztatást;
  8. azokat a programokat, amelyeket az utazási vállalkozó a díj ellenében nyújt, az általa szervezett vagy közvetített fakultatív programokon való részvétel feltételeit;
  9. azt a legalacsonyabb létszámot, amely feltétele az utazás elindításának, és a határidőt, ameddig az utazási vállalkozó az utazásnak ez okból történő elmaradásáról az utast értesíteni köteles;
  10. az igénybe vehető biztosításokat, a vízumkötelezettségre és az egészségügyi előírásokra vonatkozó tájékoztatást;
  11. a célországban jellemző éghajlatra, életmódra, étkezési és közlekedési szokásokra, továbbá a célországnak utazási szempontból jelentős, de a hazaitól eltérő szabályaira és szokásaira vonatkozó ismertetést;
  12. a tájékoztatást arról, hogy ha az utazási vállalkozó nem tesz eleget az utasok hazaszállítására vagy az előleg, illetve részvételi díj visszafizetésére vonatkozó kötelezettségének, akkor az utas az igényének érvényesítése végett közvetlenül mely hitelintézethez, illetőleg biztosítóhoz fordulhat;
  13. az általa szervezett utazások általános szerződési feltételeit;
  14. az utazási vállalkozó helyi képviselőjének (a csoport mellett utaskísérői feladatokat ellátó személynek) nevét, címét, telefonszámát, az említettek hiányában azt a folyamatosan elérhető telefonszámot, amelyen az utas magyar nyelven segítséget kérhet, illetve lehetővé teszi számára, hogy az utazási vállalkozóval kapcsolatba lépjen;
  15. a tájékoztatást arról, ha az utazásszervező közreműködőjének felelősségét nemzetközi egyezmény korlátozza, pontosan megjelölve a vonatkozó nemzetközi egyezményt kihirdető jogszabályt.

A szerződés tartalma az utazásszervező részéről megegyezik a fentiekkel.
A fentieken túl az utazási szerződésben többek között fel kell tüntetni:

  • az utas nevét és lakcímét,
  • az utazás kezdetének és befejezésének helyét és idejét,
  • a szolgáltatás díját (részvételi díj),
  • a megrendelt szolgáltatásokat,
  • a részvételi díjban nem szereplő, külön felszámításra kerülő díjakat (pl.: üdülőhelyi díj, adó, horgonyzási díj stb.) Abban az esetben, ha ezt a szerződés vagy a szerződésben hivatkozott tájékoztató, prospektus külön nem tartalmazza, akkor azok a díj részét képezik és külön nem számíthatók fel,
  • azt a határidőt, ameddig költségtérítés nélkül elállhat az utas a szerződéstől,
  • tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy egy hiba esetén hogyan tehetünk kifogást.

Eltérhet-e az utazásszervező a tájékoztatóban illetve a szerződésben foglaltaktól?

Igen, de csak kivételesen indokolt esetben, és csak akkor, ha ezt a jogát kifejezetten fenntartotta, és a változásokat a szerződés megkötése előtt közli az utassal. A változásokról való tájékoztatás megtörténtét az utazási szerződésnek is tartalmaznia kell. Ezért is érdemes időt szánnunk arra, hogy a szerződést aláírás előtt elolvassuk, hiszen később már nekünk kell bizonyítani, hogy az iroda nem tájékoztatott bennünket a változásról.

Az utazási szerződést a fent vázoltak figyelembe vételével gondosan megkötöttük, de minden előzetes körültekintésünk ellenére előfordulhat, hogy mégsem úgy alakul minden, ahogy azt elterveztük.

Mi a teendő, ha a szerződés megkötése után emelkedik a díj?

A megkötött szerződésben szereplő díj csak kivételes esetben emelhető, csak akkor, ha a díjemelés lehetősége a szerződésben szerepel. Ilyen esetben is csak akkor van lehetőség az emelésre, ha a közlekedési költségek, vagy a szolgáltatásokhoz kapcsolódó adó, illeték, illetve a deviza-forint árfolyam időközben emelkedett. A díjemelés okáról írásban kell tájékoztatást kapnunk. Fontos azonban, hogy az indulást megelőző 20 napon belül a díj már ilyen esetben sem emelhető.

Mi a teendő, ha a lekötött utazáson mégsem tudunk részt venni?

Általában már több hónappal az utazás előtt lekötjük az utat. Mégis adódhat úgy, hogy egyéb körülmények miatt később nem tudunk elutazni. Jó, ha tudjuk, hogy ilyen esetben jogosultak vagyunk a részvételi jogot másnak átadni. Egyetlen feltétel, hogy ez a személy is megfeleljen az utazási szerződésben meghatározott feltételeknek. Erről természetesen tájékoztatnunk kell az utazási irodát.
A másik lehetőség, hogy a szerződéstől elállunk. Ezt írásban kell megtennünk.

Elállás a szerződéstől?

Az elállásnál nem mindegy, hogy milyen okból kerül rá sor.
  1. Abban az esetben, ha azért állunk el a szerződéstől, mert időközben a díj több mint 10%-kal emelkedne, vagy az utazási iroda a feltételeken lényegesen módosítani akar, illetve a program lényegesen megváltozott, jogosultak vagyunk:    - az eredetivel azonos, vagy magasabb értékű helyettesítő szolgáltatásra az irodától,
       - vagy ha ez nem lehetséges, akkor a teljes befizetett díjat kérhetjük vissza és évi 20% mértékű kamatra is igényt tarthatunk.
       - az utazási vállalkozó köteles az utasnak az elállás következtében felmerült kárát (ideértve a nem vagyoni kárt is) megtéríteni.

  2. Ez irányadó abban az esetben is, ha a szerződéstől azért állunk el, mert az olyan területet érint, ahová az utazást a Külügyminisztérium nem ajánlja.
  3. Abban az esetben, ha az utazástól nem a fenti okokból állunk el, az utazási irodát illeti meg kártalanítás, ami azonban az utazás díját nem haladhatja meg.

Az utazási vállalkozó nem igényelhet kártalanítást, ha az utas az elállási jogát legkésőbb az utazás megkezdése előtt 35 nappal vagy az utazási szerződésben az elállásra meghatározott időtartam alatt gyakorolja. Az utazási szerződésben 35 napnál korábbi határidő csak akkor határozható meg, ha a külföldi közreműködő az elállásra 30 napnál korábbi határidőt kötött ki.

Elállhat-e az utazási vállalkozó a szerződéstől?

  1. Az utazási iroda legkésőbb az utazás megkezdése előtt 15 nappal írásban tett nyilatkozattal elállhat a szerződéstől.
  2. Abban az esetben, ha az utazási vállalkozó nem az utas érdekkörében felmerült okból (a szerződéskori árak, árfolyamok változása) áll el az utazási szerződéstől, az utas az eredetivel azonos vagy magasabb értékű helyettesítő szolgáltatásra tarthat igényt, ha ennek nyújtására az utazási vállalkozónak lehetősége van.
  3. Abban az esetben, ha az utazási vállalkozó a helyettesítő szolgáltatás nyújtására nem képes, vagy az utas a neki felkínált helyettesítő szolgáltatást nem fogadja el, az utas követelheti a teljes befizetett díj azonnali visszafizetését és a díj után évi 20% mértékű kamat megfizetését. Ha a helyettesítő szolgáltatás az eredetinél alacsonyabb értékű, az utazási vállalkozó köteles a díjkülönbözetet az utasnak megtéríteni.

Az utazási iroda kártérítési kötelezettsége elállás esetén

Ha az utazási vállalkozó nem az utas érdekkörében felmerült okból áll el az utazási szerződéstől, akkor a vállalkozó az előbbieken túlmenően köteles az utasnak az elállás következtében felmerült kárát (ideértve a nem vagyoni kárt is) megtéríteni.
Kivétel , ha

  • az emberi életet és egészséget, illetve a vagyonbiztonságot veszélyeztető külső körülmény merül fel, amely a szerződés megkötésekor nem volt előre látható és az adott helyzetben elvárható gondossággal nem volt elhárítható, vagy
  • a jelentkezők létszáma a meghirdetett legalacsonyabb résztvevőszámot nem éri el.

Mi a teendő egy hiba felfedezésekor?

Nagyon fontos, hogy az utazás során felfedezett hibát, az emiatti kifogást már ott a helyszínen közölni kell az utaskísérővel, vagy a helyszíni szolgáltatóval. Ne várjunk tehát addig, míg haza nem érünk. A kifogásról az utaskísérő köteles jegyzőkönyvet felvenni, aminek egyik példányát meg kell kapnunk. Amennyiben a panasz jogos, tehát az utazási iroda a szerződéstől eltérő szolgáltatást nyújtott, abban az esetben a díj csökkentését és akár az eltérő teljesítés által okozott kárunk megtérítését is követelhetjük.

Kizárható-e az utazási iroda felelőssége ?

Általában az utazási vállalkozó felel az utazási szerződés nem vagy hibás teljesítéséből eredő károkért, kivéve, ha

  • a szerződés teljesítésében mutatkozó hiányosságok az utas magatartására vezethetők vissza, vagy
  • a hibák olyan harmadik személy magatartására vezethetők vissza, aki az utazási szerződésben vállalt szolgáltatások teljesítésével nincs kapcsolatban, s a hibát az utazási vállalkozó kellő gondossággal sem láthatta előre, illetve azt nem volt képes elhárítani, vagy
  • vis maior esete következett be, azaz olyan szokatlan, előre nem látható körülmény, amely az utazási vállalkozó akaratán kívül áll, s amelynek következményeit az utazási vállalkozó a legkörültekintőbb gondosság mellett sem lett volna képes elhárítani.

(Jogszabályok: 1959. évi IV. tv. (PTK) 415.§; a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. tv.; az utazási és utazást közvetítő szerződésekről szóló 214/1996(XII. 23.) Korm. sz. rend.; és az utazásszervező és közvetítő tevékenységről szóló 20/2007(II. 20.) Korm. sz. rend.)