Helló, üdvözlünk a profiszerzodes.hu-n!
Mit találsz nálunk?
Aláírásra kész szerződésmintákat útmutatóval, amiket azonnal le is tölthetsz.
Mit jelent, hogy szerződésminta?
Olyan kész szerződéstervezet az adott témában, amiben Neked már csak 1-2 adatot kell kitölteni.
Hogyan tudod letölteni?
A szerződminták letöltéséhez 1 darab SMS-t kell küldeni és válaszként megkapod a letöltési kódot.
 

Szerzői jogi szerződések

[ Vissza a főoldalra ]
Letölthető szerződésminták ebben a témában:

A Szerzői jog szerződésekről általánosságban

Milyen szerződések tartoznak ide?

A szellemi alkotások a törvény védelme alatt állnak. A védelmet az alkotások meghatározott fajtáira a szerzői, az iparjogvédelmi (a szabadalmi, a védjegy,- eredetmegjelölés,- származásjelzés- és mintaoltalom) jogszabályok határozzák meg.
A szellemi tulajdon a tulajdonjoghoz hasonló, abszolút szerkezetű jogviszony, amelynek a polgári jog területén belül létrehozott szabályrendszere kizárólagos vagyoni és személyhez fűződő jogok biztosításával nyújt jogi védelmet a szellemi alkotások létrehozói számára.

A szellemi tulajdon két fő ága: az iparjogvédelem és a szerzői jog. A szerzői művek esetében a jogviszony a szellemi alkotás létrehozásával keletkezik.

A szerzői jog fogalma

A szerzői jog a szellemi tulajdonjog azon területe, amely a szerzői művek, azaz bármely, az alkotó szellemi tevékenységből fakadó, az irodalom, a tudomány és a művészet területén létrehozott egyéni, eredeti alkotás - függetlenül attól, hogy az adott alkotás milyen műtípusban testesül meg - szerzőinek és az ún. szerzői joghoz kapcsolódó jogok jogosultjainak védelmét szabályozza.

Milyen művek tartoznak szerzői jogi védelem alá?

Az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. A védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg, nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.

Szerzői jogi védelemben részesül a gyűjtemény is, ha tartalmának összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése egyéni, eredeti jellegű (gyűjteményes mű).

A számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban: szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is.

Ki a szerzői jog jogosultja?

Az, aki a művet megalkotta ( a szerző) Szerzői jogi védelem alatt áll, más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is abban az esetben, ha annak egyedi, eredeti jellege, tartalma van.

Ki a jogosult több szerző esetén?

Több szerző közös művére, ha annak részei nem használhatók fel önállóan, a szerzői jog együttesen és - kétség esetén - egyenlő arányban illeti meg a szerzőtársakat. Ha a közös mű részei önállóan is felhasználhatók (összekapcsolt művek), a saját rész tekintetében a szerzői jogok önállóan gyakorolhatók.

Mikor minősül együttesen létrehozottnak a mű?

Akkor minősül így, ha a megalkotásában együttműködő szerzők hozzájárulásai olyan módon egyesülnek a létrejövő egységes műben, hogy nem lehetséges az egyes szerzők jogait külön-külön meghatározni. Név nélkül vagy felvett néven nyilvánosságra hozott mű esetén a szerzői jogokat a szerző fellépéséig az gyakorolja, aki a művet először hozta nyilvánosságra.

A szerzői jog keletkezése

A szerzőt a mű létrjöttétől kezdve megilleti a szerzői jog, a személyhez fűződő és vagyoni jogok összessége.

A szerző jogai

  1. személyhez fűződő jogok: A szerző személyhez fűződő jogait nem ruházhatja át, azok másként sem szállhatnak át másra, és nem mondhat le róluk.
    1. A mű nyilvánosságra hozatala
      A szerző határoz arról, hogy műve nyilvánosságra hozható-e. Ezt megelőzően a mű lényeges tartalmáról csak a szerző hozzájárulásával szabad a nyilvánosság számára tájékoztatást adni. A szerző halála után fellelt művet ellenkező bizonyításig úgy kell tekinteni, hogy a szerző azt nyilvánosságra hozatalra szánta.
    2. A név feltüntetése
      A szerzőt megilleti a jog, hogy művén és a művére vonatkozó közleményen nevét szerzőként feltüntessék, és követelheti, hogy e minőségét senki se vonja kétségbe. A mű részletének átvétele, idézése vagy ismertetése esetén, illetve az át- vagy feldolgozáson és a fordításon az alapul szolgáló mű szerzőjének nevét is fel kell tüntetni. A szerző jogosult művét nevének megjelölése nélkül vagy felvett néven is nyilvánosságra hozni.
    3. A mű egységének védelme
      A szerző személyhez fűződő jogát sérti művének mindenfajta eltorzítása, megcsonkítása vagy más olyan megváltoztatása, megcsorbítása, amely a szerző becsületére vagy hírnevére sérelmes.

  2. vagyoni jogok: A szerző a vagyoni jogait nem ruházhatja át, és azok másként sem szállhatnak át másra. A vagyoni jogok örökölhetők, a szerző halál esetére rendelkezhet felőlük.A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. A szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is.

    A szerzőt a mű felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg, amelynek a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia. A díjazásról a jogosult csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le.
    1. a többszörözés joga
      A szerző kizárólagos joga, hogy a művét többszörözze és hogy erre másnak engedélyt adjon. Többszörözés jelentése:a mű anyagi hordozón való közvetlen vagy közvetett rögzítése bármilyen módon, akár véglegesen, akár időlegesen, valamint egy vagy több másolat készítése a rögzítésről.
    2. a terjesztés joga
      A szerző kizárólagos joga, hogy a művét terjessze és hogy a terjesztésre másnak engedélyt adjon. Terjesztés jelentése: a mű eredeti példányának vagy többszörözött példányainak a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele forgalomba hozatallal vagy forgalomba hozatalra való felkínálással.
    3. a nyilvános előadás joga
      A szerző kizárólagos joga, hogy művét nyilvánosan előadja, és hogy erre másnak engedélyt adjon. Előadás a mű érzékelhetővé tétele jelenlévők számára. Nyilvános az előadás, ha az a nyilvánosság számára hozzáférhető helyen vagy bármely más helyen történik, ahol a felhasználó családján és annak társasági, ismerősi körén kívüli személyek gyűlnek vagy gyűlhetnek össze.
    4. a mű nyilvánossághoz való közvetítésének joga
      A szerző kizárólagos joga, hogy a művét sugárzással a nyilvánossághoz eljuttassa és hogy erre másnak engedélyt adjon. Sugárzás a mű érzékelhetővé tétele távollévők számára hangoknak, képeknek és hangoknak, vagy technikai megjelenítésüknek vezeték vagy bármilyen más eszköz nélkül megvalósuló átvitelével.
    5. az átdolgozás joga
      A szerző kizárólagos joga, hogy a művét átdolgozza, illetve hogy erre másnak engedélyt adjon. Átdolgozás: a mű fordítása, színpadi, zenei feldolgozása, filmre vitele, a filmalkotás átdolgozása és a mű minden más olyan megváltoztatása is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre.






















A szerzői jogi védelem időtartama:

a szerzői jogok a szerzőt egész életében megilletik és halálát követő 70 éven át részesülnek védelemben. Szerzőtársak esetén az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő első év első napjától kell számítani a védelmi időt. Abban az esetben, ha a szerző személye nem állapítható meg, a mű első nyilvánosságra hozatalát követő első év első napjától kell számítani a védelmi időt.

A szerzői jog korlátai

A szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges. Csak a nyilvánosságra hozott művek használhatók fel szabadon. A felhasználás csak annyiban megengedett illetve díjtalan, amennyiben nem sérelmes a mű rendes felhasználása, és indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit, továbbá amennyiben megfelel a tisztesség követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra.

Példák a szabad felhasználásra:
  • a mű részletét a forrás és a szerző megnevezésével bárki idézheti,
  • nyilvánosságra hozott irodalmi vagy zenei mű részlete műszemléltetés érdekében iskolai oktatási célra, valamint tudományos kutatás céljára átvehető,
  • természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja (kiv.: az építészeti mű, a műszaki létesítmény, a szoftverre és a számítástechnikai eszközzel működtetett adatbázis, a mű nyilvános előadásának kép- vagy hanghordozóra való rögzítése),
  • könyvtár, iskolai oktatás célját szolgáló intézmény, muzeális intézmény, levéltár, valamint kép- és hangarchívum belső intézményi célra.

Szerződések a szerzői jogvédelemben

  1. A felhasználási szerződések
    Felhasználási szerződés alapján a szerző engedélyt ad művének felhasználására, a felhasználó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni.
    1. a szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg,
    2. ha tartalma nem állapítható meg egyértelműen, a szerző számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni,
    3. a felhasználási szerződés csak kifejezett kikötés esetén ad kizárólagos jogot, egyébként a felhasználási engedély korlátozható valamely területre, időtartamra, felhasználási módra és a felhasználás meghatározott mértékére.
    4. ha a szerző a mű felhasználásához hozzájárult, a felhasználáshoz elengedhetetlen vagy nyilvánvalóan szükséges, a mű lényegét nem érintő változtatásokat köteles végrehajtani. Ha e kötelezettségének nem tesz eleget vagy nem tud eleget tenni, a felhasználó a változtatásokat hozzájárulása nélkül is végrehajthatja.
    A szerződés felmondása: a szerző felmondhatja a kizárólagos felhasználási engedélyt tartalmazó szerződést, ha a felhasználó nem kezdi meg a mű felhasználását a szerződésben meghatározott vagy az elvárható időn belül; vagy a felhasználó a szerződéssel megszerzett jogait nyilvánvalóan a szerződés céljának megvalósítására alkalmatlan módon vagy nem rendeltetésszerűen gyakorolja.
  2. Kiadói szerződés Kiadói szerződés alapján a szerző köteles a művet a kiadó rendelkezésére bocsátani, a kiadó pedig jogosult azt kiadni, valamint forgalomba hozni és köteles a szerzőnek díjat fizetni.
    1. a kiadás joga - kétség esetén - a mű magyar nyelvű kiadására vonatkozik.
    2. A szerződés alapján gyakorolható kiadási jog - a gyűjtemények, valamint a napilapok és folyóiratok számára készült művek kivételével - kizárólagos. Irodalmi mű kiadásánál képek alkalmazásához a szerző beleegyezése szükséges.

A szerzői jogok megsértésének következményei:

a szerzői jogok megsértését a polgári jog és a büntető jog egyaránt szankcionálja.

A szerző polgári jogi igényei a jogsértővel szemben:

  1. követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
  2. követelheti a jogsértés vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
  3. követelheti, hogy a jogsértő adjon elégtételt;
  4. követelheti, hogy a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett dolgok vagy szolgáltatások előállításában, forgalmazásában illetve teljesítésében résztvevőkről, a jogsértő felhasználásra kialakított üzleti kapcsolatokról;
  5. követelheti a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését;
  6. követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását, továbbá a jogsértéshez használt eszközök és anyagok, valamint a jogsértéssel előállott dolgok lefoglalását,
  7. a szerzői jog megsértése esetén a szerző a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítést követelhet.Igényét azzal a személlyel szemben is támaszthatja, akinek szolgáltatásait a jogsértés elkövetéséhez igénybe vették, illetve aki kereskedelmi mértékben birtokolta a jogsértéssel érintett dolgokat, vagy szolgáltatást nyújtott a jogsértés elkövetéséhez.

A szerző büntetőjogi igénye a jogsértővel szemben

A szerzői jog vagyonszerzési célból, vagy vagyoni hátrány okozásával történő megsértése esetén börtönbüntetés is kiszabható.

A szerzői jogi oltalomban részesíthető alkotás, illetve a szellemi alkotás feletti rendelkezési jog elválhat-e a szerzőtől? Kivételes esetekben ez is megtörténhet.

  1. a munka, vagy megbízási szerződés keretében létrejött alkotásnál a munkáltató, a megbízó,
  2. a kutatási szerződés meghatározott esetében a megrendelő rendelkezik az alkotással.

(Jogszabályok: 1959. évi IV. tv./PTK/ 86.§ a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok, 412. § a kutatási szerződés; a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv.;az 1978. évi IV. tv./BTK/ 329. §.; a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. és az ezt módosító 2008. évi CXII. tv.; az elekronikus kereskedekmi szolgáltatások, információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokról szóló 2001. évi CVIII. tv.)