Helló, üdvözlünk a profiszerzodes.hu-n!
Mit találsz nálunk?
Aláírásra kész szerződésmintákat útmutatóval, amiket azonnal le is tölthetsz.
Mit jelent, hogy szerződésminta?
Olyan kész szerződéstervezet az adott témában, amiben Neked már csak 1-2 adatot kell kitölteni.
Hogyan tudod letölteni?
A szerződminták letöltéséhez 1 darab SMS-t kell küldeni és válaszként megkapod a letöltési kódot.
 

Szállítmányozási szerződések

[ Vissza a főoldalra ]
Letölthető szerződésminták ebben a témában:

Szállítmányozási szerződések:

A szállítmányozás alapvető gazdasági funkciója az árutovábbítás. A szállítmányozó ugyanakkor összehangolja az összetett fuvarozási tevékenységet és ellátja a szállítás során felmerülő raktározási, kezelési feladatokat is.

A szállítmányozási szerződés fogalma:

A szállítmányozási szerződés alapján a szállítmányozó köteles valamely küldemény továbbításához szükséges fuvarozási és egyéb szerződéseket a saját nevében és megbízója számlájára megkötni, valamint a küldemény továbbításával kapcsolatos egyéb teendőket elvégezni, a megbízó pedig köteles az ezért járó díjat megfizetni.
A fogalmi meghatározásból az is kiderül, hogy mi az, ami a szállítmányozási szerződést a szállítási és fuvarozási szerződéstől megkülönbözteti. A szállítmányozás nem pusztán a szállítást, fuvarozást, a dolgok egyik helyről a másikra történő eljuttatását jelenti, hanem ennél összetettebb, komplexebb szolgáltatás.

A szállítmányozási szerződés sajátosságai:

A szállítmányozás magán hordozza a fuvarozási és a bizományi szerződés jellegzetességeit, azoknak mintegy ötvözete. A szállítmányozó fuvarozási szerződés megkötésére kap megbízást azzal, hogy el kell látnia a küldemény továbbításával kapcsolatos egyéb feladatokat is Ezt igazolja a szállítmányozási szerződés másik elnevezése, a fuvarozási bizomány is.
A szállítmányozó szerződéseire és más jogcselekményeire a bizományi szerződés szabályai, a küldemény kezelésére, megóvására és továbbítására pedig a fuvarozás szabályai jellemzőek.

Mik azok az "egyéb feladatok"?

A szállítmányozó feladata a dolog csomagolása, tárolása, ki- és berakodása, szükség szerinti raktározása, biztosítása.

A szerződés létrejötte.

A szállítmányozási szerződés a megbízás elfogadásával jön létre.

A szerződés formája: írásbeli. A szerződés alakiságait illető kötelező előírások nincsenek. A gyakorlatban viszont célszerű - a későbbi jogviták elkerülése, illetőleg a bizonyítás megkönnyítése érdekében - írásbeli formában megkötni.

A szállítmányozó kötelezettségei:

  1. A szállítmányozó köteles megkötni a küldemény továbbításához szükséges fuvarozási és egyéb (pl. raktározási, biztosítási stb.) szerződéseket.
         - a saját nevében, de a megbízója
           számlájára,
         - a megbízó nevében.


  2. A szállítmányozó ellátja azokat a feladatokat is, melyek fuvarozási szerződés esetében a feladót vagy a címzettet terhelik (csomagolás, tárolás, be- és kirakás).
  3. A szállítmányozó köteles a küldeményt gazdaságosan és biztonságosan továbbítani. Ez a gyakorlatban az útvonal és a fuvarozás módjának kiválasztását, az egyes fuvarozók megbízását, az áru útjának állandó figyelemmel kísérését jelenti.
  4. A megbízó utasítására köteles a szállítmányra biztosítást kötni.
  5. A szállítmányozó köteles a megbízó utasításait követni. A küldemény gazdaságos és biztonságos továbbítását veszélyeztető utasítás esetén köteles erre a megbízó figyelmét felhívni.

A szállítmányozó jogai:

  1. A szállítmányozót megilleti az ún. belépés vagy önszerződés joga,
         - saját maga végzi el a fuvarozást,
         - más szállítmányozót vesz igénybe.

  2. A szállítmányozót megilleti a szállítmányozási díj, továbbá a szállítmányozásra szükségesen és hasznosan fordított költségei megtérítése. Ezen túlmenően a szállítmányozót illeti az az utólagos fuvardíjkedvezmény vagy üzletszerzési jutalék, amelyet a fuvarozó neki juttat.
  3. A szállítmányozó törvényes zálogjoga. A szállítmányozót díjai és költségei erejéig zálogjog illeti meg azokon a dolgokon, amelyek a megbízással kapcsolatban a birtokába kerültek, illetőleg amelyek felett a birtokában lévő okmányok révén rendelkezik. Ezekből a fuvarozó után, de más jogosultakat megelőzően, bírósági eljárás nélkül, kereskedelmi forgalomban való értékesítéssel elégítheti ki igényeit. A szállítmányozó a zálogjogot az előző szállítmányozók általa ismert követeléseinek biztosítására is köteles érvényesíteni. Ha az érvényesítést elmulasztja, az előző szállítmányozókkal szemben közvetlenül felelős.

A szállítmányozó felelőssége:

A fuvarozás során bekövetkezett kárért a szállítmányozó általában nem felel, de:

  1. a dolog továbbításával kapcsolatos tevékenysége során, ( ha maga fuvaroz, vagyis belépett a szerződésbe) a küldeményben bekövetkezett károkért a szállítmányozó fuvarozó módjára felel (kezesi felelősség),
  2. a szállítmányozás körében bekövetkező károkért a szállítmányozó az általános szabályok szerint felel, vagyis akkor, ha a fuvarozó, a szállítmányozó kiválasztása, az útvonal megválasztása körében vétkesség terheli, illetőleg általában az általa megkötendő szerződés hiányosságaiból adódik a kár (közvetlen felelősség),
  3. a küldeményt mások küldeményével együtt el nem különítve (gyűjtőforgalomban) továbbította, és a kár ezen ok miatt következett be,
  4. a szállítmányozó az általa választott további szállítmányozók tevékenységéért közvetlenül felel, kivéve, ha azok igénybevételére a megbízó utasította. Ez utóbbi esetben a további szállítmányozók közvetlenül felelnek a megbízónak.

Az igényérvényesítés szabályai:

Főszabályként a szállítmányozó a fuvarozás során felmerült kárért nem felel, de:

  1. köteles a megbízó igényeit a fuvarozóval szemben érvényesíteni. A szállítmányozó felelősséggel tartozik az igényérvényesítési kötelezettség elmulasztása vagy késedelme miatt a megbízót ért teljes kárért.
  2. Abban az esetben viszont, ha a szállítmányozó a megbízója nevében kötötte meg a fuvarozási szerződést, a szállítmányozó a megbízó igényeit csak akkor érvényesítheti, ha arra a megbízó kifejezetten feljogosította.

A szállítmányozót terhelő igényérvényesítési kötelezettség ugyanakkor nem érinti a megbízónak azt a jogát, hogy igényét maga érvényesítse, tehát a megbízó saját maga is közvetlenül érvényesíthet igényt a harmadik személlyel szemben akkor is, ha a szállítmányozó saját nevében kötötte meg a fuvarozási szerződéseket.

Elévülés: a szállítmányozási szerződés alapján támasztható igények egy év alatt elévülnek. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a küldeményt a fuvarozónak át kellett volna adni, ha pedig átadták, amikor a fuvarozó felelősségének elévülése megkezdődik.

Veszélyes anyagok szállítása:

Mi is az a veszélyes anyag?

Minden olyan szilárd anyag, folyadék vagy gáz, amely a gyártása, kezelése, tárolása, szállítása vagy felhasználása során fertőző, mérgező (méreg), ingerlő, gyúlékony, robbanó, maró anyagként káros hatást fejt ki, vagy más módon ártalmat okozó port, gázt, gőzt, ködöt vagy sugárzást (radioaktív anyag, sugárártalom) bocsáthat ki, s így ez úton a vele érintkezésbe kerülők egészségét veszélyeztetheti vagy anyagi ,javakat károsíthat.

A veszélyes anyagok (és a veszélyes hulladékok) mozgatását, fuvarozását nemzetközi egyezmények (Bázeli Egyezmény) szabályozzák (vasúti szállítás: RID, közúti szállítás: ARD, vízi szállítás: ADN).
A veszélyes anyagokat jegyzékbe foglalják.

A veszélyes anyagok szállításával, kezelésével és használatával kapcsolatos kötelező magatartásra az ilyen anyagok csomagolásain, tárolóedényein, göngyölegein a veszélyességre rendszerint feltűnő ábra vagy jelzés hívja fel a figyelmet (radioaktivitás-jelző tárcsa, veszélyjel, hazchem-kód).

Más küldeményekre, egyéb javakra és személyekre veszélyes küldeményeket vagy olyanokat, amelyek gyors romlásnak vannak kitéve, ill. egyébként érzékenyek, csak a szállítmányozóval történt előzetes írásbeli megállapodás alapján lehet a szállítmányozónak/megbízottjának átadni és annak veszélyes jellegét az okmányon és a küldeményeken fel kell tüntetni.

A megbízó/megbízottja az egyes fuvarozási módok veszélyes áruk fuvarozására vonatkozó szabályzatban foglalt árubesorolás megjelölésével, a küldemény veszélyes/különleges tulajdonságairól aláírt nyilatkozatot köteles előzetesen átadni a szállítmányozónak. Ennek elmulasztásából fakadó minden kárért a megbízó felel.

Ha a megbízó a küldemény veszélyes természetére vonatkozó tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget, a szállítmányozó jogosult minden olyan intézkedést megtenni, amely a küldemények természetéből fakadó veszélyek elhárításához szükséges. Ennek költségeit a megbízó köteles a szállítmányozónak megtéríteni.
A veszélyes árukat nemzetközileg egységes áruosztályokba sorolták.

A veszélyes áruk szállításához alapvetően szükséges okmányok:

  • fuvarokmány,
  • írásbeli utasítás,
  • jármű jóváhagyási igazolás,
  • ADR oktatási bizonyítvány,
  • tisztítási bizonylat,
  • veszélyes hulladék kísérő okmány,
  • különböző engedélyek, határozatok,
  • kombinált szállításnál előírt fuvarokmány vagy nyilatkozat.

A veszélyes árut szállító járművek megjelölésének eszközei a veszélyt jelző (sárga) táblák.

A veszélyt jelző táblák fajtái

(ADR szerint)
  1. Szám nélküli (sima) veszélyt jelző tábla
  2. Számos veszélyt jelző tábla
         - főveszélyt jelölő szám
         - járulékos veszélyt jelölő szám
         - a veszélyes áru UN száma


A veszélyt jelző tábla szerepe egyrészt az, hogy figyelmeztesse a közlekedés többi résztvevőjét, hogy a jármű veszélyes rakománnyal közlekedik, másrészt a katasztrófa-elhárító egységeknek baleset, illetve rendkívüli esemény során nélkülözhetetlenül fontos információkat nyújtson. Éppen ezért a jármű helyes, előírásszerű megjelölése nagyon lényeges szempont. A szabálytalan járműjelölésnek beláthatatlan következményei lehetnek.

Küldeménydarabos szállításnál - hordó, palack, kanna, stb. - szám nélküli veszélyt jelző táblákat kell használnunk. A küldeménydarabok szállításánál magának a csomagolásnak van olyan alkalmassági ill. követelmény rendszere, amely a szállítás biztonságát garantálja.

A tartályjárműveknél a számos veszélyt jelző táblák használata a kötelező.

A jelzésrendszer további eszközei a veszélyességi bárcák.

( Jogszabályok: 1959. évi IV. tv.(PTK) 514.§-521.§-ig; Magyar Általános Szállítási Feltételek; a nemzetközi Árufuvarozási Szerződésről szóló 2005. évi LIV. tv.; a veszélyes áruk nemzetközi Közúti szállításáról szóló Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló1979. évi XIX. tv.; a veszélyes anyagok közúti szállításáról 20/1979.(IX. 18.) KPM sz. rendelet; vízi szállításáról szóló 2/1982(II. 22.) sz. rendelet; és vasúti szállításáról szóló 66/2007(VII. 5.) sz. rendelet; a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló (Baseli egyezmény) 101/1996.(VII. 12.) sz. Korm. rendelet.)