Helló, üdvözlünk a profiszerzodes.hu-n!
Mit találsz nálunk?
Aláírásra kész szerződésmintákat útmutatóval, amiket azonnal le is tölthetsz.
Mit jelent, hogy szerződésminta?
Olyan kész szerződéstervezet az adott témában, amiben Neked már csak 1-2 adatot kell kitölteni.
Hogyan tudod letölteni?
A szerződminták letöltéséhez 1 darab SMS-t kell küldeni és válaszként megkapod a letöltési kódot.
 

Öröklés és életjáradék szerződések

[ Vissza a főoldalra ]
Letölthető szerződésminták ebben a témában:

Tartási és öröklési szerződések

A tartási és életjáradéki szerződések számos jellegzetes ismérvvel rendelkeznek, amelyek élesen elhatárolják ezeket a szerződéseket más szerződéstípusoktól.

Melyek a jellemző ismérvei ezeknek a szerződéseknek?

A visszterhesség (azaz nem ingyenes) jellege. A tartási szerződés alapvető formáját tekintve visszterhes: a tartásra kötelezett ellenérték fejében vállalja a jogosult ellátását. Ugyanakkor, ha a körülményekből más nem következik, közeli hozzátartozók egymás közötti tartási szerződései ingyenes formában jönnek létre, a tartás teljesítéséért ellenszolgáltatás nem jár. Az ingyenes tartási szerződés a kötelezett halálával is megszűnik, illetve a kötelezett a szerződés megszüntetését kérheti, ha annak teljesítése vagy életjáradéki szerződéssé alakítása a szerződéskötés után megváltozott vagyoni körülményeinél fogva rá nézve túlságosan nagy megterheléssel járna. Az ingyenes tartási szerződésekre az ajándékozás szabályait (pl. az ajándék visszakövetelése eseteit) is megfelelően alkalmazni kell.

A tartós jelleg. A tartási és életjáradéki szerződés - a felek ellenkező kikötése hiányában - a jogosult haláláig áll fenn.

A bizalmi, illetőleg személyes viszony. A bizalmi viszony azt fejezi ki, hogy a tartási szerződést személyesen kell teljesíteni. A jogosult a tartási szerződés alapján neki járó szolgáltatásokat csak személyesen veheti igénybe, de a kötelezett is főszabályként személyesen tartozik teljesíteni a szolgáltatásokat, olyannyira, hogy a tartásra jogosult nem köteles elfogadni a más által - a kötelezett nevében - nyújtott tartást. Az életjáradéki szerződés esetében a bizalmi viszony nem érvényesül szigorúan, mert az életjáradékot - jellegéből fakadóan - nem csak személyesen lehet teljesíteni.

Szerencse elem a szerződésben

A tartási szerződés sajátosságai között lényeges az ún. szerencse jelleg. Az eltartott haláláig szóló szerződéseket a gyakorlatban szerencse szerződéseknek nevezik, vitathatatlanul tartalmaz ugyanis e szerződés mind a jogosult, mind a kötelezett oldalán szerencse elemeket. A visszterhes tartási szerződésekben a szolgáltatás és ellenszolgáltatás arányossága meglehetősen bizonytalan. Előfordulhat ugyanis olyan eset, hogy az eltartott a szerződés megkötése után rövid időn belül meghal, ennek megfelelően az eltartó a kapott vagyonérték csupán csekély részét fordíthatta az eltartott gondozására, létfenntartásának biztosítására. Gyakran végződik ez az eset az örökösök általi perindítással, amikor is az örökösök sérelmezik, hogy az eltartott méltánytalanul hátrányos helyzetbe jutott. Ezzel szemben természetesen ott van az eltartó kockázata, ugyanis a jogosult halálának időpontja kiszámíthatatlan a szerződés megkötésekor: előfordulhat, hogy a kapott értéket messze túlhaladó ápolást, gondozást kell nyújtani, amíg a szerződés megszűnik. Természetesen olyan eshetőség is létezik, amikor az eltartást vállaló tisztában van az eltartásra szoruló egészségi állapotával, és tudja, hogy gyógyíthatatlan betegsége miatt viszonylag rövid idő alatt jut az ingósághoz. Ezen esetek többségében a szerződés semmisnek tekinthető.

A tartási és életjáradéki szerződés

A tartási szerződés alapján az egyik fél köteles a másik felet megfelelően eltartani Életjáradéki szerződés alapján az egyik fél meghatározott pénzösszeg vagy terménymennyiség időszakonként visszatérő szolgáltatására köteles.

A két szerződés fogalmából kitűnik, hogy mindkettő célja a jogosult létfenntartásának biztosítása. Amíg azonban ez a tartási szerződésnél természetbeni szolgáltatásokkal valósul meg, az életjáradéki szerződés alapján a kötelezett pénz vagy terménymennyiség teljesítésére köteles.

A szerződés alanyai

A tartási és életjáradéki szerződés alanyai az eltartott és az eltartó. Eltartóként a jogi személyek is köthetnek szerződést, mivel a jogi személy tagjai, alkalmazottai útján ugyanúgy képes a szerződésből eredő kötelezettségeit teljesíteni, mint a magánszemély.

A szerződés létrejötte

A tartási és életjáradéki szerződést írásban kell megkötni, mivel ellenszolgáltatásként általában ingatlant ruház át a jogosult az eltartóra, az ingatlanátruházási szerződés pedig csak írásban érvényes. A formakényszer mellett szól a reprodukálhatóság is. A felek között fennálló - s az esetek egy részében igen könnyen megromló - bizalmi viszony miatt a szolgáltatások milyenségének és értékének bizonyítása az írásbeliség hiányában nagyobb nehézségbe ütközne.

Az eltartott jogai

Az eltartott jogosult a megfelelő tartásra, életjáradék esetében pedig a meghatározott pénzösszegre (vagy terménymennyiségre időszakonként). Az eltartott ugyanakkor - visszterhes szerződés esetén - köteles az ingó vagy ingatlan dolog tulajdonjogának átruházására és a dolog átadására.

Az eltartó az eltartott megfelelő eltartása körében köteles:

  1. a jogosult részére élelmezést, lakást, fűtést, világítást, mosást, ruházatot biztosítani;
  2. orvosi kezeléséről és gyógyíttatásáról, ápolásáról gondoskodni;
  3. halála után illő módon eltemettetni.

A szolgáltatásoknak "megfelelő eltartást" kell biztosítani, vagyis nem minimális létfeltételeket kell az eltartónak megteremtenie a jogosult számára.A "megfelelőséget" a felek körülményei, az eltartott indokolt szükségletei és az általa átruházott vagyon értéke határozza meg. Az eltartó részéről a szolgáltatott ellátás csak akkor megfelelő, ha folyamatosan és kellő időben történik.

Az eltartó jogai

Az eltartó visszterhes szerződés esetén ellenszolgáltatásra jogosult. A tartási szerződés alapján az eltartót megillető ellenszolgáltatás tárgya leggyakrabban ingatlan tulajdonjogának átruházása.

Az ingatlan tulajdonjogának átruházása történhet:

  • a haszonélvezeti jog fenntartásával vagy anélkül,
  • a tulajdonjog átruházásával egyidejűleg a tartási kötelezettség ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésével.

A tartási jog bejegyzése egyfajta biztosítékul szolgál az eltartott számára, ugyanis a tartási kötelezettség elmulasztása esetén az ingatlanból a végrehajtási szabályok szerint kielégítést kérhet. Ha pedig az ingatlant a tartásra kötelezett eladja, az új tulajdonos köteles a kielégítést tűrni.

Az ingó dolgok átruházása a tartás fejében nyújtott ellenszolgáltatás ingóságok tulajdonjogának átruházása is lehet. Az ingó dolgok közül elsősorban lakásberendezési vagy nagyobb értékű tárgyak átruházása történik tartás fejében.

Bérleti jog átruházása: a tartási szerződésben ellenszolgáltatásként kiköthető bérlakás bérleti jogviszonyának átengedése is. Ebben az esetben az eltartók a bérlő halála esetén a bérleti jogviszonyt folytathatják, ha a tartási szerződéshez a bérbeadó írásban hozzájárult, és az eltartó a szerződésben vállalt tartási kötelezettségét teljesítette. A jogviszony folytatásának további feltétele, hogy a bérbeadói hozzájárulástól a bérlő haláláig legalább egy év eltelt.

A szerződés módosítása

A tartási szerződések speciális jellegzetességeiből - tartósság, szerencse elemek, bizalmi viszony stb. - adódóan a felmerülő nehézségek kiküszöbölése céljából a szerződésmódosítás lehetőségének nagy jelentősége van.

  1. közös megegyezéssel: amennyiben a tartási szerződés alanyai a szerződési feltételek módosítását szükségesnek tartják, azt szabad elhatározásukból, közös megegyezéssel módosíthatják vagy a szerződést megszüntethetik.
  2. bírói úton: a gyakorlatban a felek közötti konfliktusok nem oldódnak fel egymás között, hanem csak bírósági közreműködés segítségével. Megegyezés hiányában a bíróság a tartási szerződést - mindkét fél érdekeinek figyelembevételével - módosíthatja. Általában erre akkor kerül sor, ha az eredeti szerződés bizonyos változtatásokkal a célját még be tudja tölteni.
  3. átváltoztatással: a tartási szerződések körében ugyanakkor gyakran előfordul, hogy a természetbeni tartás lehetetlenné válik (ezt személyi okok, de objektív okok is eredményezhetik), ilyenkor bármelyik fél kérheti a bíróságtól a tartási szerződés átváltoztatását életjáradéki szerződésre.
    A pénzbeli járadékot úgy kell megállapítani, hogy az lehetőleg a természetbeni tartás valóságos ellenértéke legyen, de figyelembe kell venni:
    • az eltartott személyes szükségletét, életkorát, egészségi állapotát,
    • az átruházott vagyontárgy ellenértékét,
    • a tartásra kötelezett jövedelmi viszonyait,
    • az eltartók által vállalt szolgáltatások terjedelmét és értékét is.
    Az átváltoztatás történhet véglegesen, de ideiglenesen is. Gyakori eset, hogy a felek közötti viszony csak rövidebb időre romlott meg, vagy az átalakítást objektív okok tették szükségessé (pl. eltartó betegsége) és ezért a tartási szerződés végleges átváltoztatására nincs szükség.

A tartási szerződés megszűnése

  1. a felek közös megállapodásával,
  2. bírósági ítélettel,
  3. az eltartott halálával.

Öröklési szerződés

A tartásra, gondozásra szoruló személyek nemcsak lakásuk (esetleg más vagyontárgyuk) átruházásával járó tartási vagy életjáradéki szerződés útján gondoskodhatnak életvitelükről. Sajátos végintézkedési formaként mindinkább kezd elterjedni az eltartottak érdekeit jobban biztosító öröklési szerződés.

Az öröklési szerződés alapján az örökhagyó arra kötelezi magát, hogy a vele szerződő felet tartás vagy életjáradék fejében örökösévé teszi.

Az öröklési szerződés tehát a szerződéses örökös oldaláról nézve tartási (életjáradéki) kötelezettségvállalás, az örökhagyó oldaláról pedig örökösnevezés, azaz halál esetére szóló végintézkedés.

Fontos, hogy a tartási és az életjáradéki szerződéssel szemben az öröklési szerződés megkötésekor az eltartó nem válik rögtön a vagyontárgy tulajdonosává, annak csupán örököse lesz, és majd csak az örökhagyó halálával szerzi meg az öröklési szerződésben neki ígért vagyont (pl. ingatlant).

Az öröklési szerződés előnye tehát, hogy amennyiben az eltartó vagy az életjáradékot fizető személy a kötelezettségeit nem teljesíti, a bíróság az öröklési szerződést felbonthatja, s így az örökhagyó tulajdonjoga érintetlen marad.

Az öröklés feltétele, hogy a szerződésben megjelölt örökös, azaz az eltartó túlélje az örökhagyót. Az eltartó halála folytán az öröklési szerződés ugyanis megszűnik, és ebben az esetben az örökhagyónak vagy újabb öröklési szerződést kell kötnie az elhunyt szerződő fél örököseivel, vagy pedig a megszűnt szerződésre vonatkozóan el kell számolnia velük.

Az eltartó joga, hogy az örökhagyó azt a vagyontárgyat, amelyet öröklési szerződéssel lekötött, nem ruházhatja át, nem terhelheti meg és arra nézve végintézkedést sem tehet. Ha a lekötött vagyontárgy ingatlan, az ingatlan-nyilvántartásban elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni a szerződéses örökös javára. Az érintett ingatlan hasznosításának, bérbeadásának vagy ingyenes használatba engedésének azonban nincs akadálya.

A szerződés formája: érvényességi szempontból az öröklési szerződés az írásbeli végrendelettel esik azonos megítélés alá. A szerződés csak írásban köthető meg és érvényességéhez minden esetben két tanú aláírása is szükséges. A több lapból álló öröklési szerződés alaki érvényességéhez az is szükséges, hogy az örökhagyó és a tanúk annak minden - folyamatos sorszámozással ellátott - lapját aláírják.

A szerződés alanyai:

  • a szerződéses örökös vagyis az eltartó. Eltartói (életjáradékot fizető) oldalon több személy is lehet az öröklési szerződés alanya.
  • az örökhagyó. Örökhagyói oldalon azonban általában csak egyetlen személy szerepelhet. Kivételt képeznek ez alól a házastársak, akiknek az ugyanabban az okiratban foglalt öröklési szerződése érvényes.

A tartás „megfelelő” eltartást jelent, és kiterjed az örökhagyó gondozására, gyógyíttatására, ápolására és eltemettetésére is. Az életjáradék meghatározott pénzösszeg időszakonként visszatérő szolgáltatását jelenti. Fontos hangsúlyozni, hogy puszta gondozás, gondviselés ellenében öröklési szerződés nem köthető.

A szerződés módosítása, megszüntetése:

  1. bírósági úton: ha az eltartók vagy életjáradékot fizetők nem vagy nem megfelelően teljesítik a szerződésben vállalt kötelezettségeiket, az örökhagyó szerződésszegő magatartásuk miatt a bíróságtól kérheti az öröklési szerződés megszüntetését. Ha az örökhagyó a szerződés megszüntetése iránt pert nem indított, halála után jogutódja per indítására már nem jogosult.

    Abban az esetben, ha valamelyik fél magatartása vagy körülményei folytán a tartás ellenében kötött öröklési szerződés teljesítése lehetetlenné vált, és a szerződés célja a szerződés módosításával (tartás helyett életjáradék fizetésével) sem valósítható meg, bármelyik fél kérelmére a bíróság az öröklési szerződést a felek megfelelő kielégítésével megszünteti.

  2. közös megegyezéssel: a felek közös megegyezéssel bármikor módosíthatják és bármikor meg is szüntethetik az öröklési szerződésüket. A szerződés módosításának és megszüntetésének alakiságaira ugyanazon követelmények vonatkoznak, mint a szerződés megkötésére.
  3. átváltoztatással: az öröklési szerződés megkötése után gyakran következnek be olyan körülmények, amelyek az eredeti szerződés módosítását teszik szükségessé. Az öröklési szerződésben kikötött tartásnak életjáradékká történő átváltoztatását bármelyik szerződő fél kérheti a bíróságtól. Ennek feltétele, hogy valamelyik fél magatartása vagy körülményei folytán a természetben való tartás lehetetlenné váljon. Ilyen módosításra kerülhet sor például akkor, amikor a felek közötti viszony megromlása folytán nem remélhető, hogy az örökhagyó a természetbeni eltartást igénybe veszi.

Tartási szerződés vagy öröklési szerződés?

Tartási szerződés alapján az eltartó a szerződés megkötésével megszerzi a tartás ellenértékét, azaz az ingatlant, az ingóságot, és az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyzik tulajdonjogát, az eltartott részére pedig feltüntetik a tartási jogot.

Öröklési szerződés esetén az eltartó csak az örökhagyó halálával szerzi meg az ellenértékül szolgáló ingatlant vagy ingóságot, mindaddig az eltartó javára az öröklési jog illetőleg az elidegenítési és terhelési jog kerül bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba. A tartási szerződés formai követelménye a szerződés írásba foglalása, öröklési szerződés esetén a más által írt írásbeli magánvégrendelet szigorúbb formai követelményeinek kell megfelelnie.

(Jogszabályok: 1959. évi IV. tv.(PTK) 586.§-591.§; 655.§-658.§; 579.§-582.§; bérleti jog átruházása 1993. évi LXXVIII: tv. 32.§.)