Helló, üdvözlünk a profiszerzodes.hu-n!
Mit találsz nálunk?
Aláírásra kész szerződésmintákat útmutatóval, amiket azonnal le is tölthetsz.
Mit jelent, hogy szerződésminta?
Olyan kész szerződéstervezet az adott témában, amiben Neked már csak 1-2 adatot kell kitölteni.
Hogyan tudod letölteni?
A szerződminták letöltéséhez 1 darab SMS-t kell küldeni és válaszként megkapod a letöltési kódot.
 

Könyvelési szerődések

[ Vissza a főoldalra ]
Letölthető szerződésminták ebben a témában:

A könyvelés

Az egyéni vállalkozók, kisebb vállalkozások egyszer nyilván szembekerülnek azzal a kérdéssel, hogy igénybe vegyék-e könyvelő közreműködését adminisztratív pénzügyi kötelezettségeik teljesítéséhez, vagy egyedül törjenek át a pénzügyi, számviteli feladatok dzsungelén.
Nézzük meg, mi is ez a tevékenység, mik a feladatok, mit is várhatunk el?

A könyvvitel gyűjti, rögzíti, rendszerezi és bemutatja egy gazdasági egység (vállalkozás, vállalat, szövetkezet, stb.) vagyonára és eredményességére vonatkozó adatokat. Az adatgyűjtés célja: az érdekelt döntéshozók (vezetők, tulajdonosok, hitelezők, befektetők) és az ellenőrző szervek (pl. adóhivatal) számára megfelelő információ biztosítása.

Melyek azok a területek, amelyek a könyvelő feladatkörébe tartoznak?

  • lekönyveli a megbízó által rendelkezésre bocsátott bizonylatokat,
  • bizonyos nyilvántartások vezetése is az ő feladata,
  • a könyvelés elkészítése után megállapítja az eredményt,
  • elkészíti a beszámolókat, bevallásokat,
  • eleget tesz az adózással kapcsolatos bejelentési kötelezettségeknek,
  • tájékoztat minden olyan adózási jogszabályváltozásról, amely valamilyen szempontból érinti a megbízó vállalkozást,
  • az adóhatóságok előtti ellenőrzéseken képviseli a megbízót.

Melyek azok a feladatok, melyeket nem a könyvelőnek kell elvégeznie?

  • cégjogi és kamarai ügyek intézése,
  • hitelkérelmek, támogatások, pályázatok dokumentációjának elkészítése,
  • a megbízó partnereivel kötendő szerződések elkészítése,
  • a megbízó üzletének anyagi és pénzügyi gazdálkodásának felügyelete,
  • leltározási feladatok elvégzése,
  • a hitelezőkkel való kapcsolattartás és egyeztetés,
  • számviteli szabályzatok összeállítása.

Miért kell a könyvelőnek vállalnia a felelősséget?

  • pontosan, hibátlanul végzi el a könyvelés feladatát, és vezeti a nyilvántartásokat,
  • határidőre készíti el és nyújtja be a bevallásokat, beszámolókat,
  • megtéríti a saját hibájából, késedelméből származó károkat.

Milyen felelősség terheli a megbízót?

  • időben eljuttatni a bizonylatokat a könyvelőhöz, hogy ő is határidőben készüljön el minden szükséges feladattal,
  • minden esetben valós adatokat közölni,
  • ha hiba vagy mulasztás történt, közölni kell a könyvelést végző céggel vagy könyvelővel, elképzelhető, hogy tudnak rá megoldást.

Megbízási szerződést kell kötni a feladat ellátására, írásban.
Ennek tartalmaznia kell az általános tartalmi elemeken kívül:

  • az elvégzendő feladatokat,
  • a felelősségi kérdéseket,
  • rögziteni kell, hogy az elektronikus bevallásokat a könyvelő a saját nevében (azaz az ő ügyfélkapus kódjával) vagy az ügyfele kódjával nyújtja be. (Ugyanis ha ez utóbbi a helyzet, az azt jelenti, hogy az APEH bárminemű késlekedésért az ügyfelet fogja büntetni, ellenkező esetben a könyvelőre szabják ki a bírságot.),
  • a díjazást.

Könyvvizsgáló, könyvvizsgálat, a könyvvizsgálati kötelezettség

A könyvvizsgáló és az általa végzett tevékenység független a vállalkozás "mindennapos" könyvelésétől.

Ki lehet könyvvizsgáló?

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara nyilvántartásába bejegyzett könyvvizsgáló, könyvvizsgálói társaság.

Mi a célja ?

A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, továbbá az összevont (konszolidált) éves beszámoló a Számviteli törvény előírásai szerint készült, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad a vállalkozó (a konszolidálásba bevont vállalkozások ) vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről. A könyvvizsgálat során ellenőrizni kell az éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló és a kapcsolódó üzleti jelentés adatainak összhangját, kapcsolatát is.

Mikor kell könyvvizsgálat?

Kötelező a könyvvizsgálat minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál, kivéve az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 100 millió forintot, és az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt. Minden olyan esetben, amikor a könyvvizsgálat a Számviteli törvény vagy más jogszabály előírásai szerint nem kötelező, a vállalkozó dönthet arról, hogy a beszámoló felülvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg.

Könyvvizsgáló jogai és kötelezettségei

  • a könyvvizsgáló jogosult a vállalkozótól, annak alkalmazottaitól az ellenőrzés során adatokat és felvilágosítást kérni. Ha a könyvvizsgáló az ellenőrzés során a jogszabályi rendelkezések, a létesítő okirat megsértéséről, vagy olyan tényről szerez tudomást, amely a vállalkozó helyzetét, jövőbeni kilátásait hátrányosan befolyásolja, erről haladéktalanul köteles megbízóját értesíteni, s indokolt esetben jogosult, illetve köteles az igazgatóság, a felügyelő bizottság vagy a legfőbb szerv összehívását kezdeményezni.
  • a könyvvizsgálót a tevékenysége során tudomására jutott tények, adatok, üzleti információk tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.

A könyvvizsgálói jelentés és a könyvvizsgálói záradék, a könyvvizsgálat erdménye.

  • A jelentés

    : a vállalkozótól független könyvvizsgáló feladata az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló valódiságának és szabályszerűségének (a mérleg, az eredménykimutatás, a kiegészítő melléklet) felülvizsgálata, törvény és a létesítő okirat előírásai betartásának ellenőrzése, és ennek alapján az éves beszámolóról, az egyszerűsített éves beszámolóról a könyvvizsgáló állásfoglalását tükröző vélemény kialakítása, a független könyvvizsgálói jelentés elkészítése.
  • A könyvvizsgálói záradék

    : a jelentés a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazza, írásban készül és azt a megbízónak át kell adni.

A független könyvvizsgálói jelentésnek tartalmaznia kell:

  1. a független könyvvizsgálói jelentés címét, továbbá címzettjét;
  2. a könyvvizsgálat tárgyát képező éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, összevont (konszolidált) éves beszámoló azonosítóit (különösen melyik vállalkozó, melyik üzleti évre vonatkozó, milyen mérleg fordulónappal készült, milyen főbb jellemző adatokat tartalmazó beszámolója), a beszámoló összeállításánál alkalmazott beszámolási szabályrendszer megjelölésével együtt;
  3. a könyvvizsgálat hatókörének leírását, a könyvvizsgálat során alkalmazott könyvvizsgálati standardrendszer megjelölését;
  4. az elvégzett, a könyvvizsgálói véleményt (a záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását) megfelelően alátámasztó vizsgálatok jellegét, összefoglaló bemutatását;
  5. a könyvvizsgáló éves beszámolóhoz, egyszerűsített éves beszámolóhoz, összevont (konszolidált) éves beszámolóhoz adott, a könyvvizsgálói záradékban vagy a záradék megadásának elutasításában kifejezett véleményét, határozott álláspontját arról, hogy a beszámoló megfelel-e az e törvényben foglaltaknak, továbbá azon egyéb jogszabályok előírásainak, amelyek a könyvvizsgáló számára a beszámolóban szereplő adatok vonatkozásában feladatokat határoznak meg;
  6. a hitelesítő, korlátozott, elutasító könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását;
  7. hivatkozást bármely olyan kérdésre, amelyre a könyvvizsgáló hangsúlyosan fel kívánja hívni a figyelmet anélkül, hogy az a könyvvizsgáló véleményét minősítette volna (figyelemfelhívó megjegyzés);
  8. a könyvvizsgáló véleményét arról, hogy az éves beszámoló, összevont (konszolidált) éves beszámoló összhangban áll-e az ugyanazon üzleti évről készített üzleti jelentéssel;
  9. a könyvvizsgálói jelentés keltezését;
  10. a könyvvizsgálatért személyében felelős könyvvizsgáló nevét, aláírását, kamarai bejegyzési (nyilvántartási) számát;
  11. könyvvizsgáló cég esetén az előző pontban foglaltakon túlmenően - társaság képviseletére jogosult személy nevét, aláírását, a társaság megnevezését, székhelyét, kamarai nyilvántartási számát is.

Szerződés

A könyvvizsgáló és a társaság között megbízási szerződést kell kötni.

  • a bejegyzett könyvvizsgáló a könyvvizsgálói tevékenység során jelentéseinek készítésekor független szakértőként köteles eljárni,
  • a könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég megbízása csak megfelelő indok alapján mondható fel. A számviteli vagy a könyvvizsgálati eljárások tekintetében fennálló véleményeltérés nem minősül megfelelő indoknak.
  • a vállalkozónak az ok megjelölésével kell közölnie a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottsággal, ha a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég a megbízásának időtartama alatt lemondott, vagy ha a megbízást a vállalkozó felmondta.

Pénzügyi tanácsadás

A pénzügyi tanácsadás nem egy egyszeri alkalom, hanem minden esetben egy hosszú és összetett folyamat. Általánosan kiterjed egy szerződés teljes futamidejére, sőt, jó esetben - egy komplex pénzügyi stratégia keretein belül - egy egész pályát is végigkísér.

Miért van a pénzügyi tanácsadásra szükség?

Világunk és életünk minden területét befolyásolja pénzügyi helyzetünk és ehhez kapcsolódó pénzügyi döntéseink. Természetesen mindannyian elsajátítunk egyfajta pénzügyi kultúrát. Ez azonban ma már gyakran kevésnek bizonyul. Miközben örülhetünk a pénzügyi piac egyre bővülő kínálatának, mindez nehezen átlátható, bonyolult döntésekre kényszeríthet minket. Ezekben a döntésekben áll mellettünk a pénzügyi tanácsadó a maga speciális szakértelmével.

Mi is ez a tevékenység?

A tanácsadói tevékenység nem alkalmi jellegű, hanem kiterjed egy-egy szerződés teljes időtartamára. Igény szerint vonatkozhat egy konkrét pénzügyi tranzakcióra, vagy akár az összes pénzügyi területre. Ezen belül értendő például a banki befektetések és hitelek folyamatos követése, optimalizálása, hosszú távú életbiztosítások nyomon követése, egészségügyi- és nyugdíj biztosítások kezelése, a már meglévő szerződések pénzügyi átvizsgálása és szükség szerint azok optimalizálása.

Mit várhatunk a tanácsadótól?

Pénzügyi területen:

  • egyrészről a szabad pénzeszközök hatékony befektetésére,
  • másrészről pedig a finanszírozási problémáik megoldására tett javaslatokat és konkrét terveket.

Üzletviteli területen:

  • a teljes cégvizsgálatot,
  • az üzleti folyamatok megszervezését,
  • hatékonysági vizsgálatok elvégzését,
  • valamint gazdasági elemzések elkészítését.

Pénzügyi kockázatkezelés területen:

  • az árfolyam, kamat és üzleti kockázat mértékének minimálisra csökkentését.

Szerződés: a pénzügyi tanácsadóval megbízási szerződést kell kötni írásban

( Jogszabály: 1959. évi IV. tv. (PTK) 474.§-483.§-ig; a 2000. évi C. tv. a számvitelről)