Az Ingatlanbérleti szerződésekről általánosságban:
lakásbérlet, albérlet, nem lakáscélú ingatlan bérlete(iroda, garázs, raktár, üzemcsarnok)
A bérlet általános meghatározása szerint a bérleti szerződés alapján a bérbeadó köteles a dolgot időlegesen a bérlő használatába adni, a bérlő pedig bért fizetni.
Ezen általános fogalmi meghatározás mentén nézzük meg, milyen szabályok vonatkoznak a lakás és nem lakáscélú ingatlanok(iroda, garázs, stb.) bérletére azokban az esetekben, amikor a bérbeadó (tulajdonos) magánszemély, gazdálkodó szervezet stb, nem pedig az önkormányzat.
A lakásbérlet létrejötte: a lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő szerződése hozza létre, minden esetben írásban.
A lakásbérleti szerződés időtartama lehet
- határozott időre,
- határozatlan időre szóló,
- valamilyen feltétel bekövetkeztéig szóló időtartam is.
A bérlet általános meghatározása a lakásbérlet esetén azt jelenti, hogy a megkötött szerződés szerint a bérbeadó köteles a lakást a bérlő használatába átadni, a bérlő pedig a szerződésben foglaltak szerint a lakásért, illetve a lakáshoz tartozó egyéb helyiségek használatáért és a szerződésben foglalt egyéb szolgáltatásokért bért fizetni.
A szerződő felek jogai és kötelezettségei:
A bérbeadó jogai:
- A bérbeadó jogosult a szerződés szerinti bérleti díjra, a szerződésben meghatározott rendszerességgel-általában havonta, a hónap 15. napjáig- és módon.
- Jogosult a lakás rendeltetésszerű használatát ellenőrizni a bérlő háborítása nélkül.
- Jogosult a rendeltetéssel, illetve a szerződéssel ellentétes használat megszüntetését követelni.
- Jogosult a bérlet azonnali hatállyal történő felmondására és kártérítésre, ha a rendeltetés vagy szerződésellenes használatot a bérlő a felszólítás ellenére sem szünteti meg.
A bérbeadó kötelezettségei:
- A bérbeadó köteles a szerződésben foglalt lakást és a hozzátartozó helyiségeket a bérlőnek használatra átadni.
- A bérbeadó köteles szavatolni, hogy a használatra átadott lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas, a különböző lakásfelszerelési dolgok(villany, gáz, víz vezeték, fűtési eszközök, WC, fürdőszobai berendezések) üzemszerű használatra alkalmasak.
- A bérbeadó köteles a lakás karbantartásáról, állagának megóvásáról, a felszerelési tárgyak hibáinak kijavításáról gondoskodni.
- A bérbeadó köteles a bérlő megfelelő elhelyezéséről gondoskodni abban az esetben, ha a lakás felújítása, a felszerelési tárgyak szükséges cseréje, pótlása azt kívánja meg. Ilyenkor a bérlő költségeit a bérbeadó viseli.
A bérlő jogai:
- A bérlő jogosult a bérleti szerződés szerint a lakás és a hozzátartozó helyiségek rendeltetésszerű használatára. A használat nem terjed ki a lakás átalakítására, kivéve ha ebben a bérbeadóval megállapodnak.
- A bérlő jogosult a bérbeadó szavatossági kötelezettsége körébe tartozó hibák kijavítását követelni.
- A bérlő jogosult a bérleti díj mérséklésére abban az esetben, ha a bérbeadó helyett végzett el a lakás felszerelési tárgyai körében kijavítási munkát, pótlást vagy cserélést.
A bérlő kötelezettségei:
- A bérlő köteles a szerződésben meghatározott bérleti díjat a bérlőnek a szerződésben meghatározott időben és módon megfizetni.
- A bérlő köteles a lakást és a hozzátartozó helyiségeket rendeltetésszerűen használni.
- A bérlő köteles a bérbeadó felszólítására a lakás rendeltetéssel ellenkező használatát abbahagyni és az így okozott kárt megtéríteni.
- A bérlő köteles a bérbeadónak a lakásba való bejutását lehetővé tenni a rendeltetésszerű használat ellenőrzése, illetve a bérbeadót terhelő kicserélési, pótlási felújítási munkák elvégzése érdekében.
- A bérlő köteles a mindennapi használat során felmerülő javítási, karbantartási munkákat elvégezni.
- A bérlő köteles a bérleti jogviszony megszűnése után a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérlőnek visszaadni.
A bérleti jogviszony megszűnése:
a bérleti jogviszony megszűnik- a határidő leteltével,
- a meghatározott feltétel bekövetkeztével,
- közös megegyezéssel,
- a lakás megsemmisülésével,
- az arra jogosult fél felmondásával,
- a bérlő halálával.
Határozott idejű bérleti szerződés felmondása
Mikor mondhat fel a bérbeadó?
- A bérleti díj határidőre történő meg nem fizetése esetén. Ilyenkor a bérbeadó a bérlőt írásban felszólítja a fizetésre 8 napos határidő megadásával. A megadott határidő elmulasztása esetén a bérbeadó a bérletet a következő hónap utolsó napjára írásban felmondja.
- A bérlő által a szerződésben vállalt egyéb kötelezettség nem teljesítése esetén a bérbeadó 15 napos határidő eltelte után, a következő hónap utolsó napjára írásban felmondhatja.
- A bérlő olyan tűrhetetlen magatartása esetén, amivel a többi lakót zavarja, és a bérbeadó felszólítása ellenére sem változtat magatartásán, a bérbeadó 8 napon belül a bérletet írásban felmondhatja, a következő hónap utolsó napjára.
- A bérlő a lakás felszerelési tárgyait rongálja, a lakást nem rendeltetésszerűen használja a bérbeadó az előző pont szerint mondhat fel.
- A bérlő súlyos szerződésszegő magatartása -rongálás, tűrhetetlen magatartás tanúsítása- esetén, ha a bérbeadótól nem várható el a szerződés további fenntartása, felszólítás nélkül a következő hónap utolsó napjára.
Mikor mondhat fel a bérlő?
- A bérlő a határozatlan idejű bérleti szerződést 15 napos határidővel a hónap utolsó napjára, feltételek nélkül felmondhatja írásban.
- A bérbeadó súlyos szerződésszegő magatartása esetén azonnali hatállyal, írásban.
Határozatlan idejű bérleti szerződés felmondása
A bérbeadó a határozatlan idejű bérleti szerződést írásban felmondhatja, cserelakás felajánlásával, 3 hónapos felmondási idővel. A cserelakásnak ugyanazon a településen kell lennie és ugyanolyan komfort fokozatúnak. Cserelakás felajánlása nélkül akkor lehet a határozatlan idejű bérletet felmondani, ha a bérleti szerződésben erről a szerződő felek külön megállapodnak, azonban a felmondási idő ekkor is 3 hónap.Folytatható-e a bérleti jogviszony? A bérleti jogviszonyt a bérlő halála után az eltartó folytathatja, ha az eltartási szerződéshez a bérbeadó hozzájárult és az eltartási szerződés megkötésétől, valamint a bérbeadó hozzájárulásától számítva 1 év eltelt.
Több bérlő egy lakásban
Egy lakást több személy is bérelhet. Ilyen esetben bérlőtársakról beszélünk. A bérlőtársak egyetemlegesen felelősek a bérbeadó felé, ez elsősorban a bérleti díj fizetésénél fontos. Ez azt jelenti, hogy a bérbeadó bármelyik bérlőtárstól kérheti a bérleti díjat, természetesen csak egytől.Létezik a bérlőtársakon kívül a társbérlő is, de a jelenlegi szabályozás szerint új társbérlet nem hozható létre, tehát új társbérleti szerződés nem köthető.
Albérlet: a bérlő a lakás egy részét a bérbeadó hozzájárulásával albérletbe adhatja. Az albérleti szerződést írásba kell foglalni.
- A bérlő az albérleti szerződést a következő hónap utolsó napjára felmondhatja.
- Az albérlő a határozatlan idejű albérleti szerződést a hónap 15. vagy a hónap utolsó napjára felmondhatja. A felmondási idő 15 nap.
A nem lakás célú ingatlanok bérbeadásánál a bérlet általános szabályai irányadóak
A bérlet megszűnik akkor is, ha a gazdasági társaságként működő bérlő jogutód nélkül megszűnik, illetve, ha a vállalkozói igazolványhoz kötött tevékenységet folytató bérlő vállalkozói igazolványát visszaadta, vagy azt bevonták.
(Jogszabályok:Ingatlanbérlet, lakásbérlet általános szabályai: 1959. évi IV. tv. /PTK/ 423§-434§-ig, lakások és helyiségek /nem lakás célú ingatlanok/ bérlete 1993. évi LXXVIII. tv.)

