Helló, üdvözlünk a profiszerzodes.hu-n!
Mit találsz nálunk?
Aláírásra kész szerződésmintákat útmutatóval, amiket azonnal le is tölthetsz.
Mit jelent, hogy szerződésminta?
Olyan kész szerződéstervezet az adott témában, amiben Neked már csak 1-2 adatot kell kitölteni.
Hogyan tudod letölteni?
A szerződminták letöltéséhez 1 darab SMS-t kell küldeni és válaszként megkapod a letöltési kódot.
 

Informatikai szerződések

[ Vissza a főoldalra ]
Letölthető szerződésminták ebben a témában:

Informatikai fejlesztési szerződések

Az informatika szerepének és súlyának növekedésével a vállalatok, intézmények egyre jelentősebb erőforrásokat mozgósítanak egy-egy informatikai fejlesztés érdekében. A létrejövő rendszer általában közvetlen hatást gyakorol a szervezet vagyonára, tevékenységére, üzleti sikerére. Emellett a rendszer gyakran önmagában is jelentős vagyontárgyként jelenik meg.

A legtöbb vállalati vezető tisztában van azzal, hogy mi a teendő, ha a termelési, kereskedelmi tevékenységét kívánja fejleszteni. Az informatikai fejlesztés is azonos lépések mentén valósul meg, az informatikai rendszerünket tekintsük úgy, mint egy terméket, és fejlesztését úgy, mint egy termék fejlesztését.

Mi a teendőnk, ha informatikai fejlesztést tervezünk?

A fejlesztés sikerének a kulcsa az alapos tervezés.

Ahhoz, hogy hatékony vállalati informatikai infrastruktúrát alakítsunk ki a fejlesztés első lépése:

  • a célok határozott és pontos megfogalmazása,
  • a felmérés: mi a jelenlegi állapot, milyen erőforrások állnak rendelkezésre,
  • a felhasználói igények, milyen vezetői elvárásoknak kell megfelelni.

Az informatikai fejlesztések fontossága, ugyanakkor az ehhez szükséges ráfordítások mértéke, beleszámolva az időbeli ráfordításokat, a bevezetés által okozott átszervezési nehézségeket, kieséseket, megköveteli, hogy a fejlesztés eredményes és hatékony legyen.

Az eredményesség követelményébe tartozik:

  1. a kifejlesztett rendszer realizálja a költség-haszon elemzés során feltárt és megfogalmazott pénzügyi és minőségi előnyöket,
  2. szolgáltatásaiban, működésében megfeleljen a felhasználói elvárásoknak, követelményeknek.

A hatékonyság követelménye értelmében a fejlesztés:

  1. a szükséges minimális költség- és időráfordítással, minimális fennakadást okozva;
  2. az információtechnológiai lehetőségek figyelembevételével a követelmények és a korlátok között a legmegfelelőbb kompromisszumot valósítsa meg.

A fenti célok megvalósítását az auditálás kettős funkciója szolgálja, úgymint a fejlesztéstámogatási funkció és az utóértékelési funkció.

Mi is az auditálás?

Az auditálás, mint szó ellenőrzést, vizsgálatot jelent. Az audiotor az a személy vagy szervezet, aki ,amely ezt a tevékenységet végzi.
Az auditálás, olyan rendszeresen ismétlődő folyamat, amely tárgyszerű bizonyítékok szerzésére, azok objektív értékelésére irányul.

Fejlesztéstámogatási funkció:

a fejlesztés folyamatában való részvétele során az auditor áttekinti és elemzi a fejlesztés különböző fázisait annak érdekében, hogy biztosítsa a fejlesztés eredményességét és hatékonyságát garantáló eljárások, szabályok, intézkedések meglétét és érvényesülését. Ezek esetleges hiánya esetén az auditor javasolja a projekt vezetésének a megfelelő intézkedések megtételét. Az auditor feladata - szükség szerint - kiterjedhet arra is, hogy a rendszerben megvalósításra kerülő biztonsági eszközök kiválasztása és megvalósítása tekintetében tanácsadói, szakértői feladatot lásson el a tervezést, fejlesztést végzők felé.

A fejlesztés során az auditálás kiterjed a következő fázisokra:

  1. megvalósíthatósági tanulmány,
  2. követelmény meghatározás,
  3. szoftver beszerzés,
  4. részletes tervezés és programozás, tesztelés,
  5. bevezetés, telepítés.

Utóértékelési funkció:

a fejlesztés lezárulását követően az auditor közreműködik a fejlesztés utólagos kiértékelésében. Erre a rendszer bevezetését követően megfelelő idővel kerül sor annak érdekében, hogy megjelenhessenek az üzemeltetési és felhasználási tapasztalatok, statisztikák, felszínre kerülhessenek a hibák, megszülessenek az esetleges módosítási javaslatok.

Az utóértékelés során az auditálás magában foglalja a következőket:

  1. annak vizsgálatát, hogy a rendszer elérte-e a célkitűzéseket, különös tekintettel a felhasználók által való kihasználtságra és a megelégedésre;
  2. annak vizsgálatát, hogy a megvalósítás során választott megoldások összhangban vannak-e a követelményekkel, a megvalósítási korlátokkal és a technikai lehetőségekkel;
  3. annak vizsgálatát, hogy a megvalósíthatósági tanulmányban megfogalmazott költséghaszon tényezők mérésre, elemzésre és jelentésre kerültek-e;
  4. a felmerült módosítási igények vizsgálatát a tervezéssel, fejlesztéssel, illetve a felhasználói igények interpretációjával kapcsolatos hibák feltárása érdekében;
  5. annak ellenőrzését, hogy a kontrollok a terveknek és az elvárásoknak megfelelően működnek-e;
  6. a hibalisták elemzését annak meghatározására, hogy a hibáknak vannak-e tervezési, fejlesztési okai;
  7. a ki-és bemeneti dokumentumok elemzését a feldolgozás megfelelőségének ellenőrzésére.

Képesek vagyunk-e saját vállalati erőnkből egy ilyen fejlesztési projektet megvalósítani?

A specializáció mai fokán ez nem valószínű, így célszerű a fejlesztési feladat elvégzésére megfelelő céggel szerződnünk.

Az informatikai fejlesztési szerződésre a vállalkozási szerződés általános előírásai vonatkoznak, kiegészítve a szakmai specialitásokkal.

A vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles.
A vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó a munkát saját költségén végzi el.

A szerződésben

  • részletesen rögzíteni kell az informatikai fejlesztés fentebb vázolt körülményeit,
  • tekintettel arra, hogy a fejlesztés során cégünkről sok belső információt is át kell adnunk és arra, hogy a fejlesztés eredményeképpen önálló szellemi alkotáshoz, szerzői műhöz juthatunk, a szerződésben ki kell térni az adatvédelemre és a szellemi alkotások, szerzői jogok védelmére is.

Informatikai üzemeltetési szerződések

Az informatikai fejlesztési projekt sikeres megvalósítása után az üzemeltetési feladatok külső vállalkozóval történő megoldása gazdasági és informatikai szempontokból sok esetben indokolt. Az üzemeltetési feladatok vállalkozóra bízása a vállalkozási szerződések általános szabályai szerint történik kiegészítve a szakmai specialitásokkal. Ezek különösen:

  1. rendelkezésre állás és eljárásrendek. Az IT üzemeltetési szerződésekben a vállalkozó által teljesítendő szolgáltatáshoz eredménykontrollként rendszerint szolgáltatási szintek kerülnek hozzárendelésre, amelyben a vállalkozó által üzemeltetett rendszer megrendelő által elvárt rendelkezésre állása kerül meghatározásra.
  2. a rendelkezésre állás különböző alrendszerek esetében eltérő lehet, további differenciálás jelentkezik legtöbb esetben a munkaidőre vonatkozóan. A rendelkezésre állás rendszerint éves keret mellett az egyes leállások leghosszabb idejében is meghatározásra kerül.
  3. a rendelkezésre állás mellett sok esetben kerül kikötésre időhatár a felmerülő üzemeltetési helyzetek kezelésének megkezdésére vonatkozóan, szintén az adott alrendszer, eszközök üzleti folyamatokban betöltött szerepének megfelelően.
  4. a vállalkozó tevékenységét a szerződésben meghivatkozott eljárásrendnek megfelelően végzi, amely lehet a megrendelő által rendelkezésre bocsátott konkrét eljárásrend, vagy valamely szabványra történő hivatkozás formájában, amelynek meg kell felelnie. Részben az eljárásrendet is érintheti, ha az üzemeltetendő informatikai rendszer speciális jogszabályi környezetnek kell hogy megfeleljen.
  5. help desk működtetése, amelyhez kapcsolódóan szintén rendelkezésre állási kötelezettség kerül meghatározásra. A help-desk szabályozásával kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a feljegyzésekre irányadó szabályoknak ki kell terjednie a help-desk üzemeltetése során felhalmozódó tudásanyagra is.
  6. dokumentálás, feljegyzések: fontos része a szerződésnek az üzemeltetési műveletek megfelelő dokumentálását előíró rendelkezések. Ide tartoznak a hardver- és szoftverbeállítások, ezek cseréje, módosítása. A vállalkozó számára így dokumentálási kötelezettség kerül előírásra.A rendelkezés elsődleges célja, hogy a feljegyzések tudásbázisul szolgáljanak az üzemeltetési szerződés megszűnését követően az üzemeltetést végző más üzemeltető vagy maga a rendszer tulajdonosa számára, csökkentve az átvételhez kapcsolódó és az átvételt követő üzemeltetési kockázatokat, gyorsítva a felmerülő üzemeltetési helyzetek megoldását.
  7. személyes adatok védelme és a szerzői művek védelme. Az üzemeltetett informatikai rendszerekben sok esetben személyes adatok kerülnek kezelésre, amelyek kezeléséért az adatkezelő vagy a megrendelő fokozott felelősséggel tartozik, a vállalkozó adatvédelmi jogi terminológiában adatfeldolgozónak minősül, aki a személyes adatokon műveleteket a megrendelő utasításai alapján végzi.
  8. változások az üzemeltetés paramétereiben. Hosszabb távú szerződések esetében az üzemeltetendő rendszer paraméterei több vonatkozásban is megváltozhatnak. Változhat többek között a rendszer mérete, felhasználók száma, teljesítendő jogszabályi követelmények. A megkötött szerződésnek erre is ki kell terjednie.

(Jogszabályok: az 1959. évi IV. t. (PTK) 389.§-401.§-ig és 86.§-87.§; a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXIII. tv.; a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv és az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokról szóló 2001. évi CVIII. tv.)