Letölthető szerződésminták ebben a témában:
A Hitelszerződésekről általánosságban: ( kölcsön, lízing, letét)
A hitelszerződéseknél most a pénzügyi szervezetekkel ( bankok, hitelintézetek), nem pedig a magánszemélyek által nyújtott kölcsönökkel kapcsolatos fogalmakat, szabályokat vázoljuk.A bankhitelszerződéssel a pénzintézet arra vállal kötelezettséget, hogy jutalék ellenében meghatározott hitelkeretet tart a másik szerződő fél rendelkezésére, és a keret terhére - a szerződésben meghatározott feltételek esetén - kölcsönszerződést köt, vagy egyéb hitelműveletet végez.
A szerződés formája: írásbeli
A szerződő felek jogai és kötelezettségei általában:
A hitelintézet
- A szerződés alapján köteles a szerződés szerinti pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani.
- Jogosult a szerződés szerint határidőben a kölcsönösszeg adós általi visszafizetésére, a meghatározott kamatokkal és díjakkal.
Az adós
- Jogosult a szerződés szerinti kölcsön összegére, készpénzben vagy a folyószámláján történő jóváírással.
- Köteles a szerződés szerint a kölcsönt a meghatározott kamatokkal visszafizetni és a megállapított díjat megfizetni.
Megtagadhatja a hitelintézet a kölcsönösszeg átadását?
- Ha bizonyítja hogy a szerződés megkötése után, körülményeiben olyan lényeges változás állt be, ami miatt a szerződés teljesítése többé nem várható el,
- Ha bizonyítja, hogy a szerződés megkötése után olyan körülmények következtek be, amelyek miatt a szerződés azonnali hatályú felmondásának van helye.
Mikor van helye az azonnali hatályú felmondásnak?
- Ha a kölcsön szerződés szerinti célra való felhasználása lehetetlenné válik, vagy az adós a kölcsönösszeget a megadott céltól eltérően használja fel,
- A kölcsönre nyújtott biztosíték értéke jelentősen csökken és azt az adós a hitelintézet felszólítása ellenére sem egészíti ki.
- Az adós vagyoni helyzete romlik, hitelképtelenné válik, a hitelkérelem elbírálásánál megtévesztette a hitelintézetet.
- Az adós más, súlyos szerződésszegést követ el.
Köteles-e az adós a kölcsönösszeg átvételére?
Az adós erre nem köteles, de ilyen esetben köteles a hitelező szerződéskötésből eredő kárát és jutalékát megfizetni.
Az egyes konkrét kölcsönszerződésekre vonatkozó konkrét szabályokat ( a kölcsön igénylésének módja, a szükséges okmányok, a fedezet biztosítékai és igazolásának módja stb.) az egyes bankok, hitelintézetek által elkészített és hozzáférhető Általános Szerződési Feltételek-ben szabályozzák.
A lízing
Mit takar ez a napjainkban igen gyakran használt kifejezés?
Olyan szerződés, ahol két szereplő, a lízingbe adó és a lízingbe vevő meghatározott időre köt egymással szerződést. A lízingbe adó vállalja, hogy a szóban forgó eszközt, a lízingtárgyat megvásárolja, és a lízingbe vevő részére átengedi annak használati jogát. Cserébe a lízingbe vevő köteles lízingdíjat fizetni, amely a vételár kamatokkal növelt értékének, adott naptári időszakra eső részét jelenti.
A lízingszerződés lejártakor a lízingtárgy automatikusan, vagy maradványérték megfizetése ellenében a lízingbe vevő tulajdonába kerülhet attól függően, hogy hogyan állapodtak meg a lízingszerződés megkötésekor.
A szerződés formája: írásbeli
A lízing tárgya lehet lakás iroda, egyéb ingatlan, gépjármű, haszongépjármű, termelő- berendezés, stb.
Miért választunk lízinget vásárlás vagy bérlés helyett?
- a lízingtárgy árának csak kis hányadával kell induláskor rendelkeznünk (a lízingtárgy árának 10-50%-a, ez lesz az önerő, de köthető lízingszerződés önerő nélkül is);
- a lízingdíjat a lízingtárgy üzemeltetésével kitermelhetjük;
- a lízingdíjak fizetési ütemezése alkalmazkodhat a vállalkozásunk pénzbevételeinek alakulásához;
- a hitelhez képest általában gyorsabb az elbírálási eljárás; és kevesebb biztosíték szükséges.
Miért választja a hitelező a lízinget?
A hitelező számára biztonságos ez a szerződés, mert a lízingelt dolog tulajdonjogát megtartja, de nem terhelik a tulajdonosi kockázatok, közterhek, stb.A lízing fajtái:
Pénzügyi lízing a leggyakoribb forma: ez egy olyan üzleti megállapodás, mely szerint a lízingbe adó megvásárolja a lízingbe vevő által igényelt eszközt (lízingtárgyat), amit rendszeres díjfizetés ellenében a lízingbe vevőnek használatra átenged.
A használatba adással a lízingbe vevő:
- viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot,
- a hasznok szedésére jogosulttá válik,
- viseli a közvetlen terheket (ideértve a fenntartási és amortizációs költségeket is),
- jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen. Ha a lízingbe vevő nem él e jogával, a lízing tárgya visszakerül a lízingbe adó birtokába és könyveibe. A felek a szerződésben kötik ki a lízingdíj tőkerészét - amely a lízingbe adott vagyontárgy, vagyoni értékű jog szerződés szerinti árával azonos -, valamint kamatrészét és a törlesztésének ütemezését.
A maradványérték általában a lízingtárgy használt piaci árával egyenlő. Gyakran előforduló forma azonban a teljes amortizációs lízing is, amelynél a futamidő hosszát úgy alakítják ki, hogy a lízingtárgy könyv szerinti értéke a futamidő végén nulla legyen.
- Zárt végű pénzügyi lízing
A lízingtárgy a lízingbe adó tulajdonában marad a futamidő végéig, de lízingbe vevő könyveiben kerül aktiválásra, s ő jogosult az értékcsökkenés elszámolására is. Az utolsó lízingdíj vagy a maradványérték megfizetését követően a lízingtárgy automatikusan a lízingbe vevő tulajdonába kerül. A lízingdíj kamatrésze a számviteli törvény előírásai szerint költségként elszámolható. - Nyílt végű pénzügyi lízing
A lízingtárgy a lízingbe adó tulajdonában van, de lízingbe vevő könyveiben kerül aktiválásra, s ő jogosult az értékcsökkenés elszámolására is. A lízingbe vevő a futamidő végén a következő változatok között szabadon dönthet:- a maradványérték megfizetése ellenében a lízingtárgy tulajdonosává válik;
- a szerződés meghosszabbítását kéri a maradványértékről indulva;
- nem kíván tulajdonjogot szerezni a lízingtárgy fölött.
A letét
Pénzügyi területen a letét fogalma és tartalma eltér a polgári jogban a szerződések körében alkalmazott fogalomtól és tartalomtól. Jellemzően a befektetői, tőzsdei tevékenységgel kapcsolatos.Fogalma: valamely gazdasági művelet finanszírozását szolgáló vagy az ügyleti szándék komolyságát igazoló, előre zárolt összeg. A letét fogalma az árutőzsdén és a részvénykereskedelemnél egyaránt jelentkezik. A letétek alábbi két fajtáját szükséges ismerni a határidős kereskedéshez.
Az alapletét az a pénzösszeg, amivel rendelkeznünk kell a brókernél vezetett számlánkon, hogy venni/eladni tudjunk egy határidős ügyletet. Egy adott napon a nyitott pozíciókon képződő nyereséget jóváírják számlánkon, ugyanígy a veszteséget levonják a számlaegyenlegből.
Ha és amennyiben a számla egyenlege veszteség következtében lecsökken egy bizonyos érték alá - ezt hívjuk változó letétnek - a bróker felszólít a számla feltőkésítésére az alapletét szintjéig. Abban az esetben is további pénznek a számlára történő utalására lehet szükség, ha a tőzsde vagy a bróker felemeli a letét nagyságát.
( Jogszabályok: 1959. évi IV. tv./PTK/ 522.§- 529. §-ig; a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi XCII. tv.; a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXIII. tv. a tőkepiacokról szóló 2001. éviCXX. tv.; a számvitelről szóló 2000. évi C. tv.)
