Helló, üdvözlünk a profiszerzodes.hu-n!
Mit találsz nálunk?
Aláírásra kész szerződésmintákat útmutatóval, amiket azonnal le is tölthetsz.
Mit jelent, hogy szerződésminta?
Olyan kész szerződéstervezet az adott témában, amiben Neked már csak 1-2 adatot kell kitölteni.
Hogyan tudod letölteni?
A szerződminták letöltéséhez 1 darab SMS-t kell küldeni és válaszként megkapod a letöltési kódot.
 

Hitelszerződések

[ Vissza a főoldalra ]
Letölthető szerződésminták ebben a témában:

A Hitelszerződésekről általánosságban: ( kölcsön, lízing, letét)

A hitelszerződéseknél most a pénzügyi szervezetekkel ( bankok, hitelintézetek), nem pedig a magánszemélyek által nyújtott kölcsönökkel kapcsolatos fogalmakat, szabályokat vázoljuk.

A bankhitelszerződéssel a pénzintézet arra vállal kötelezettséget, hogy jutalék ellenében meghatározott hitelkeretet tart a másik szerződő fél rendelkezésére, és a keret terhére - a szerződésben meghatározott feltételek esetén - kölcsönszerződést köt, vagy egyéb hitelműveletet végez.
A szerződés formája: írásbeli

A szerződő felek jogai és kötelezettségei általában:

A hitelintézet

  1. A szerződés alapján köteles a szerződés szerinti pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani.
  2. Jogosult a szerződés szerint határidőben a kölcsönösszeg adós általi visszafizetésére, a meghatározott kamatokkal és díjakkal.

Az adós

  1. Jogosult a szerződés szerinti kölcsön összegére, készpénzben vagy a folyószámláján történő jóváírással.
  2. Köteles a szerződés szerint a kölcsönt a meghatározott kamatokkal visszafizetni és a megállapított díjat megfizetni.

Megtagadhatja a hitelintézet a kölcsönösszeg átadását?

  1. Ha bizonyítja hogy a szerződés megkötése után, körülményeiben olyan lényeges változás állt be, ami miatt a szerződés teljesítése többé nem várható el,
  2. Ha bizonyítja, hogy a szerződés megkötése után olyan körülmények következtek be, amelyek miatt a szerződés azonnali hatályú felmondásának van helye.

Mikor van helye az azonnali hatályú felmondásnak?

  1. Ha a kölcsön szerződés szerinti célra való felhasználása lehetetlenné válik, vagy az adós a kölcsönösszeget a megadott céltól eltérően használja fel,
  2. A kölcsönre nyújtott biztosíték értéke jelentősen csökken és azt az adós a hitelintézet felszólítása ellenére sem egészíti ki.
  3. Az adós vagyoni helyzete romlik, hitelképtelenné válik, a hitelkérelem elbírálásánál megtévesztette a hitelintézetet.
  4. Az adós más, súlyos szerződésszegést követ el.

Köteles-e az adós a kölcsönösszeg átvételére?

Az adós erre nem köteles, de ilyen esetben köteles a hitelező szerződéskötésből eredő kárát és jutalékát megfizetni.

Az egyes konkrét kölcsönszerződésekre vonatkozó konkrét szabályokat ( a kölcsön igénylésének módja, a szükséges okmányok, a fedezet biztosítékai és igazolásának módja stb.) az egyes bankok, hitelintézetek által elkészített és hozzáférhető Általános Szerződési Feltételek-ben szabályozzák.

A lízing

Mit takar ez a napjainkban igen gyakran használt kifejezés? Olyan szerződés, ahol két szereplő, a lízingbe adó és a lízingbe vevő meghatározott időre köt egymással szerződést. A lízingbe adó vállalja, hogy a szóban forgó eszközt, a lízingtárgyat megvásárolja, és a lízingbe vevő részére átengedi annak használati jogát. Cserébe a lízingbe vevő köteles lízingdíjat fizetni, amely a vételár kamatokkal növelt értékének, adott naptári időszakra eső részét jelenti.

A lízingszerződés lejártakor a lízingtárgy automatikusan, vagy maradványérték megfizetése ellenében a lízingbe vevő tulajdonába kerülhet attól függően, hogy hogyan állapodtak meg a lízingszerződés megkötésekor.

A szerződés formája: írásbeli A lízing tárgya lehet lakás iroda, egyéb ingatlan, gépjármű, haszongépjármű, termelő- berendezés, stb.



Miért választunk lízinget vásárlás vagy bérlés helyett?

  1. a lízingtárgy árának csak kis hányadával kell induláskor rendelkeznünk (a lízingtárgy árának 10-50%-a, ez lesz az önerő, de köthető lízingszerződés önerő nélkül is);
  2. a lízingdíjat a lízingtárgy üzemeltetésével kitermelhetjük;
  3. a lízingdíjak fizetési ütemezése alkalmazkodhat a vállalkozásunk pénzbevételeinek alakulásához;
  4. a hitelhez képest általában gyorsabb az elbírálási eljárás; és kevesebb biztosíték szükséges.

Miért választja a hitelező a lízinget?

A hitelező számára biztonságos ez a szerződés, mert a lízingelt dolog tulajdonjogát megtartja, de nem terhelik a tulajdonosi kockázatok, közterhek, stb.


A lízing fajtái:

Pénzügyi lízing a leggyakoribb forma: ez egy olyan üzleti megállapodás, mely szerint a lízingbe adó megvásárolja a lízingbe vevő által igényelt eszközt (lízingtárgyat), amit rendszeres díjfizetés ellenében a lízingbe vevőnek használatra átenged.

A használatba adással a lízingbe vevő:

  1. viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot,
  2. a hasznok szedésére jogosulttá válik,
  3. viseli a közvetlen terheket (ideértve a fenntartási és amortizációs költségeket is),
  4. jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen. Ha a lízingbe vevő nem él e jogával, a lízing tárgya visszakerül a lízingbe adó birtokába és könyveibe. A felek a szerződésben kötik ki a lízingdíj tőkerészét - amely a lízingbe adott vagyontárgy, vagyoni értékű jog szerződés szerinti árával azonos -, valamint kamatrészét és a törlesztésének ütemezését.
Szerződéskötéskor rendezni kell a lízingtárgy futamidőt követő tulajdonjogát, mely általában egy vételi opció (maradványérték), így a lízingbe vevőnek lehetőséget teremt a lízingtárgy megvásárlására(a vásárlás nem kötelező).

A maradványérték általában a lízingtárgy használt piaci árával egyenlő. Gyakran előforduló forma azonban a teljes amortizációs lízing is, amelynél a futamidő hosszát úgy alakítják ki, hogy a lízingtárgy könyv szerinti értéke a futamidő végén nulla legyen.
  1. Zárt végű pénzügyi lízing
    A lízingtárgy a lízingbe adó tulajdonában marad a futamidő végéig, de lízingbe vevő könyveiben kerül aktiválásra, s ő jogosult az értékcsökkenés elszámolására is. Az utolsó lízingdíj vagy a maradványérték megfizetését követően a lízingtárgy automatikusan a lízingbe vevő tulajdonába kerül. A lízingdíj kamatrésze a számviteli törvény előírásai szerint költségként elszámolható.
  2. Nyílt végű pénzügyi lízing
    A lízingtárgy a lízingbe adó tulajdonában van, de lízingbe vevő könyveiben kerül aktiválásra, s ő jogosult az értékcsökkenés elszámolására is. A lízingbe vevő a futamidő végén a következő változatok között szabadon dönthet:
    1. a maradványérték megfizetése ellenében a lízingtárgy tulajdonosává válik;
    2. a szerződés meghosszabbítását kéri a maradványértékről indulva;
    3. nem kíván tulajdonjogot szerezni a lízingtárgy fölött.

A letét

Pénzügyi területen a letét fogalma és tartalma eltér a polgári jogban a szerződések körében alkalmazott fogalomtól és tartalomtól. Jellemzően a befektetői, tőzsdei tevékenységgel kapcsolatos.

Fogalma: valamely gazdasági művelet finanszírozását szolgáló vagy az ügyleti szándék komolyságát igazoló, előre zárolt összeg. A letét fogalma az árutőzsdén és a részvénykereskedelemnél egyaránt jelentkezik. A letétek alábbi két fajtáját szükséges ismerni a határidős kereskedéshez.

Az alapletét az a pénzösszeg, amivel rendelkeznünk kell a brókernél vezetett számlánkon, hogy venni/eladni tudjunk egy határidős ügyletet. Egy adott napon a nyitott pozíciókon képződő nyereséget jóváírják számlánkon, ugyanígy a veszteséget levonják a számlaegyenlegből.

Ha és amennyiben a számla egyenlege veszteség következtében lecsökken egy bizonyos érték alá - ezt hívjuk változó letétnek - a bróker felszólít a számla feltőkésítésére az alapletét szintjéig. Abban az esetben is további pénznek a számlára történő utalására lehet szükség, ha a tőzsde vagy a bróker felemeli a letét nagyságát.

( Jogszabályok: 1959. évi IV. tv./PTK/ 522.§- 529. §-ig; a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi XCII. tv.; a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXIII. tv. a tőkepiacokról szóló 2001. éviCXX. tv.; a számvitelről szóló 2000. évi C. tv.)