Helló, üdvözlünk a profiszerzodes.hu-n!
Mit találsz nálunk?
Aláírásra kész szerződésmintákat útmutatóval, amiket azonnal le is tölthetsz.
Mit jelent, hogy szerződésminta?
Olyan kész szerződéstervezet az adott témában, amiben Neked már csak 1-2 adatot kell kitölteni.
Hogyan tudod letölteni?
A szerződminták letöltéséhez 1 darab SMS-t kell küldeni és válaszként megkapod a letöltési kódot.
 

Értékesítési szerződések

[ Vissza a főoldalra ]
Letölthető szerződésminták ebben a témában:

Értékesítés, termékképviselet

Értékesítés az a folyamat, tevékenység, melynek eredményeképpen a termék vagy szolgáltatás a vevőig eljut.
Egy termék (szolgáltatás) értékesítése céljából milyen szerződéseket köthetünk és milyen jellegzetességei vannak e szerződéseknek?

A szállítási szerződés

A szállítási szerződés sajátos kereskedelmi vétel, amelynek funkciója a gazdálkodó szervezetek közötti áruforgalom bonyolítása: a szállítási szerződés alapján a szállító köteles a szerződésben meghatározott dolgot a kikötött későbbi időpontban vagy időszakban a megrendelőnek átadni, a megrendelő pedig köteles a dolgot átvenni és az árát megfizetni

A szállítási szerződés sajátossága, hogy a teljesítés időben elválik a szerződés megkötésétől. Mivel a szállító a szerződésben kikötött dolgot - gazdasági tevékenysége körében - rendszerint csak a szállítási szerződés megkötése után gyártja le vagy szerzi be, a teljesítés csak egy későbbi időpontban válik lehetségessé. E jellegzetesség miatt a szállítási szerződést szokás halasztott adásvételnek is nevezni. A szállítási szerződés - hasonlóan az adásvételi szerződéshez - tulajdonátruházásra irányul. A tulajdonjog a dolog átadásakor száll át a megrendelőre.

A szállítási szerződést a felek megköthetik szóban, írásban, de akár ráutaló magatartással is létrehozhatják az ügyletet. Tekintettel arra, hogy szállítási szerződéssel a gyakorlatban a gazdálkodó szervezetek hosszabb időszakra vonatkozó beszerzéseiket bonyolítják, a szerződést általában írásban kötik meg.

A szállítási szerződés alanyai

A szállítási szerződés alanyai a szállító és a megrendelő. A szállító a kötelezett, aki meghatározott dolog (áru, termék) átadására köteles. A megrendelő pedig a szerződés jogosultja, aki a dolog átvételére és az ár megfizetésére köteles.

A szállítási szerződés tárgya

A szerződés tárgya bármely ingó dolog lehet, de a gyakorlatban elsődlegesen iparilag előállított tömegtermékek beszerzése történik szállítási szerződés útján. A szerződés tárgyát szokásosan maga a szállító állítja elő, de szállító a szerződés tárgyát mástól is beszerezheti.

A szállító jogai és kötelezettségei

A szállító fő kötelezettsége a szerződésben kikötött dolog meghatározott későbbi időpontban történő átadása, illetőleg a tulajdonjog átruházása. Általános gyakorlat, hogy a felek a teljesítésre nem konkrét határnapot, hanem határidőt állapítanak meg, ezért annak érdekében, hogy a megrendelő felkészülhessen a termék fogadására, a szállító köteles a tényleges teljesítési időpontról a megrendelőt legalább három nappal előbb értesíteni.

A megrendelő jogai és kötelezettségei

A megrendelő joga és egyben kötelezettsége is a dolog átvétele mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt.. A minőség megvizsgálásának helye a megrendelő telephelye. A minőségvizsgálattal együtt el kell végezni a mennyiségi ellenőrzés még el nem végzett részét is.
A megrendelő köteles az általa észlelt minőségi hibát annak felfedezése után haladéktalanul közölni a szállítóval, és egyben köteles szavatossági igényét (kicserélés, kijavítás, árleszállítás) is közölni.

A megrendelő elállása a szállítási szerződéstől

A szállítási szerződés esetében a megrendelő egyoldalú akaratnyilatkozatával bármikor elállhat a szerződéstől. A megrendelő nem köteles indokolni az elállás okát, ugyanakkor köteles megtéríteni a szállító kárát A bírói értelmezés szerint a megrendelő az elállás jogát addig gyakorolhatja, amíg a szolgáltatás átadása és átvétele nem történt meg.

A bizományi szerződés

A bizományi szerződés alapján a bizományos díjazás ellenében a megbízó javára a saját nevében köt szerződést.
A bizományi szerződés úgynevezett vegyes típusú szerződésfajta: a megbízási szerződés elemei mellett magában hordoz vállalkozási jellegű ismérveket is. A bizományi szerződés a tevékenység gondos kifejtésére irányul, ezért, de a bizományos főkötelezettsége mégis egyfajta eredmény létrehozása, azaz a szerződés megkötése.

A bizományi szerződés alanyai:

a bizományos és a megbízó. A jogviszonynak harmadik alanya is van: a bizományossal szerződő harmadik személy, akinek azonban a megbízóval nincs közvetlen kapcsolata, mert a bizományos a harmadik személlyel a megbízó javára, de a saját nevében köti meg a szerződést. Ilyenkor két szerződés jön létre, és a bizományos mindkét szerződésnek az alanya.

A szerződés kötelező tartalma

A bizományi szerződés meghatározott megállapodás megkötésére irányul, így létrejöttéhez nem elegendő annak meghatározása, hogy a bizományos milyen típusú szerződést köteles kötni, hanem a feleknek meg kell határozniuk a megkötendő szerződés lényeges tartalmi elemeit is.

Az ellenszolgáltatás a bizományosi díj. A bizományi szerződésnek fogalmi eleme a visszterhesség, ezért annak ingyenes megkötésére nincs lehetőség. A bizományosi díj összegszerű meghatározásának hiánya azonban a szerződést nem teszi érvénytelenné, illetőleg nem jelenti azt, hogy a felek között más szerződéstípus jött volna létre. A bizományos díja ugyanis lehet a limitár és az eladási ár közötti különbözet is.

Eltérés a szerződéses feltételektől

Ha a szerződés alapján a bizományosnak adásvételi szerződést kell kötnie, a bizományi szerződésben meg kell határozni a limitárat. Amennyiben eladási bizományról van szó, a limitár a legalacsonyabb eladási ár, vételi bizomány esetén pedig a legmagasabb vételár. A bizományosnak minden esetben a megbízó érdekeit szem előtt tartva kell a limitárat figyelembe vennie.

Az eltérés jogkövetkezményei attól függnek, hogy az eltérés a bizományos javára történt-e, illetve jelentős volt-e.

  1. szerződés kedvezőbb feltételekkel:
    Abban az esetben, ha a bizományos a megbízóra kedvezőbb feltételek mellett köti meg az adásvételi szerződést, mint amilyeneket a bizományi szerződésben megállapítottak, az ebből eredő előny a megbízót illeti meg.
    Nincs akadálya azonban annak, hogy a felek a bizományi szerződésben megállapodjanak arról, hogy az elért előnyön az általuk meghatározott mértékben osztoznak, avagy ez a vagyoni előny a bizományost illeti meg.

  2. eladás áron alul:
    Amennyiben a bizományos a bizományi szerződésben megállapított áron alul ad el, köteles a megbízónak az árkülönbözetet megtéríteni, kivéve, ha bizonyítja, hogy az adásvételi szerződést a megállapított áron megkötni nem lehetett, az eladással a megbízót kártól óvta meg, és a megbízót nem tudta idejében értesíteni.

A bizományos felelőssége

A bizományi szerződés alapján kötött adásvételi szerződés a bizományossal szerződő féllel szemben a bizományost jogosítja és kötelezi. Ennek alapján a bizományos követelheti a harmadik személytől a szerződésszerű teljesítést, ugyanakkor a harmadik személlyel szemben felelős azért, hogy a megbízó is eleget tegyen a bizományi szerződésben vállalt kötelezettségeinek.

A megbízási szerződés

A megbízási szerződés a más részére végzett tevékenység jellemző szerződése. A megbízottnak általában nem eredményt kell szolgáltatnia, hanem gondos és szakszerű eljárást ( a vállalkozási szerződés lényege az eredmény ( például a festőnek ki kell festenie a lakást, nem elegendő ha csak gondosan mázolgat).

A megbízás másik jellemzője a felek között szükségszerűen meglévő, más szerződéseknél fokozottabban jelenlévő bizalmi elem. A megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelően ellátni.

A megbízott időben és térben általában szabadon fejti ki tevékenységét, kapcsolata a megbízóval lazább, alapvetően mellérendelt.

Megbízási szerződés kötése

A megbízás létrejöhet szóban, írásban, ráutaló magatartással. Abban az esetben, ha a megbízás teljesítéséhez szerződéskötésre van szükség, és a szerződést meghatározott alakban kell megkötni, a megbízáshoz ugyanilyen alakszerűség szükséges (ha tehát a szerződés csak írásba foglalva érvényes, akkor a megbízást is papírra kell vetni).

A megbízás gyakran együtt jár meghatalmazás adásával.

Fontos: ha a megbízás teljesítéséhez képviseletre van szükség, az meghatalmazáson alapul, míg a felek belső jogviszonyát a megbízási szerződés rendezi. A megbízás a felek belső jogviszonyát szabályozza, míg a meghatalmazás külső személyeket, hatóságokat tájékoztat a képviseleti jogról. A megbízás kétoldalú szerződés, a meghatalmazás egyoldalú jognyilatkozat; a megbízott jogosult és köteles eljárni, míg a meghatalmazott csak jogosult, de nem köteles. A megbízás tárgya mindenfajta ügyellátás lehet, míg a meghatalmazás tárgya csak képviselet.

A megbízási szerződés alanyai

  • a megbízó,
  • a megbízott.

A megbízott jogai és kötelezettségei

  1. A megbízott elsődleges kötelezettsége a rábízott ügy ellátása a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelően. Ha a megbízó célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a megbízott köteles erre figyelmeztetni, ha azonban a megbízó ragaszkodik az utasításához, azt végre kell hajtani, de az utasításból eredő károk a megbízót terhelik .Az utasítástól a megbízott csak akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és a megbízó értesítésére már nincs mód.
  2. A megbízott - főszabály szerint - személyesen köteles eljárni. A megbízott jogszerűen igénybe veheti más személy közreműködését, ha ehhez a megbízó hozzájárult, vagy a megbízás jellegével együtt jár ( pl. akadályoztatása esetén helyettest állíthat), illetve ha ez a megbízó károsodástól való megóvása érdekében szükséges. E jogszerű igénybevétel első két esetében a megbízott úgy felel, mintha az ügyet ő maga látta volna el.
  3. A megbízott köteles a megbízót a tevékenységéről, az ügy állásáról kívánságára, szükség esetén enélkül is tájékoztatni. Különösen akkor kerülhet erre sor, ha más személy igénybe vétele vált szükségessé, vagy felmerül az utasításoktól való eltérés lehetősége A megbízót haladéktalanul értesíteni kell a megbízás teljesítéséről is.

    A megbízás megszűnésekor a megbízott köteles elszámolni, és ennek keretében a megbízónak mindazt kiadni, amihez a megbízás teljesítése céljából vagy eljárása eredményeként jutott, kivéve, amit abból a megbízás folytán jogosan felhasznált (pl. az ügyvéd által előlegként átvett összegből a felkért szakértőnek kifizetett díjat). A megbízottat a megbízási díj és a felmerült költségei biztosítására törvényes zálogjog illeti meg a megbízónak azokon a vagyontárgyain, melyek a megbízás következtében kerültek a birtokába.

A megbízó kötelezettsége

  • A megbízó a szerződés megszűnésekor általában díj fizetésére köteles, kivéve, ha az ügy természetéből vagy a felek közötti viszonyból az ingyenességre lehet következtetni (pl. hozzátartozók közötti megbízás esetén). A díj akkor is jár, ha a megbízott eljárása nem volt eredményes. A díj főszabály szerint a szerződés megszűnésekor jár, de nincs akadálya a felek olyan megállapodásának, amely szerint a díjat egészben vagy részben korábban kell megfizetni. A megbízó csökkentheti a díjat vagy a kifizetést megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az eredmény egészben vagy részben olyan okból maradt el, amelyért a megbízott a felelős (pl. az ingatlan tulajdonjogának bejegyzése az ügyvéd mulasztása miatt maradt el). Ha a szerződés a megbízás teljesítése előtt szűnik meg, a megbízott a díj arányos részét követelheti.
  • A megbízás lényegével együtt jár, hogy a megbízott gyakran kötelezettséget vállal harmadik személyekkel szemben a megbízó érdekében. A megbízottat e kötelezettségei alól mentesíteni kell a szerződés megszűnésekor.
  • Az ügy ellátásával kapcsolatos költségek szintén a megbízót terhelik, a megbízott nem köteles a költségeket megelőlegezni. Amennyiben mégis ez történik, akkor a szerződés megszűnésekor a megbízó köteles a megbízott szükséges és hasznos költségeit megtéríteni.

A megbízás megszűnése

  1. a megbízás megszűnik annak teljesítésével.
  2. a szerződés a megbízás teljesítése nélkül is megszűnik pl. felmondással, a jogi személy jogutód nélküli megszűnésével, a szerződés tárgytalanná válásával.

A megbízás felmondása

Mivel a megbízó az "ügy ura", az eljárás az ő érdekét szolgálja, ezért ő a szerződést bármikor, bármilyen okból azonnali hatállyal felmondhatja. A megbízott ekkor köteles azonnal abbahagyni tevékenységét, viszont a megbízó a már elvállalt kötelezettségekért helytállni tartozik. A megbízó felmondására általában azért kerül sor, mert megrendült a bizalom vagy nem látja értelmét a további eljárásnak.

A megbízott is bármikor indokolás nélkül felmondhatja a szerződést, de a felmondási időnek elegendőnek kell lennie arra, hogy a megbízó gondoskodhasson az ügy ellátásáról pl. új megbízott megbízásával. A megbízó súlyos szerződésszegése esetén azonnali hatályú felmondással is lehet élni.

Ha a megbízott alapos ok nélkül mondott fel, az okozott kárt meg kell téríteni, kivéve, ha a megbízás ingyenes volt, és a felmondási idő elegendő volt ahhoz, hogy a megbízó az ügy intézéséről gondoskodjon.

A felmondás jogának korlátozása vagy kizárása semmis, folyamatos megbízásnál azonban a felek a felmondás jogának korlátozásában megállapodhatnak.

Értékesítés, termékképviselet körében általában ezeknek a szerződéstipusoknak az ötvözete jön létre, így a konkrét szerződés magában hordozza az egyes szerződéseknél leírt jellegzetességeket.

Értékesítési szerződés:

megbízási és szállítási tipusú szerződés.

Képviseleti szerződés:

megbízási tipusú szerződés, melyben konkrétan rögzíteni kell, hogy a megbízott kizárólagos vagy nem kizárólagos értékesítési joggal rendelkezik, illetve azt a területet, amelyen működik ( Magyarország, Budapest, Baranya megye).

Önálló kereskedelmi ügynöki szerződés:

megbízási típusú szerződés, melyet a következők figyelembe vételével kell megkötni:

  1. Kereskedelmi ügynök az, aki díjazás ellenében állandó jellegű megbízás alapján áruk adásvételét vagy az árukra vonatkozó más szerződést közvetít, ideértve azt is, ha a szerződés - akár a megbízó nevében, akár saját nevében a megbízó javára való - megkötésére is jogosult.
  2. Önállónak az a kereskedelmi ügynök minősül, aki nem munkaviszony alapján végez kereskedelmi ügynöki tevékenységet. Önálló kereskedelmi ügynöki tevékenység csak kereskedelmi ügynöki szerződés alapján végezhető.
  3. Ha az önálló kereskedelmi ügynök a megbízó nevében szerződés megkötésére is jogosult külön kikötés alapján, akkor egyúttal
    • a kereskedelmi ügynök jogosult a teljesítés elfogadására (vételár átvételére);
    • a harmadik félnek a kereskedelmi ügynökhöz intézett, a szerződés megkötésére irányuló, illetve a szerződéssel kapcsolatos nyilatkozatai a kereskedelmi ügynökkel való közléssel a megbízóval szemben hatályossá válnak. A képviseleti jogkör korlátozása a harmadik féllel szemben csak akkor hatályos, ha vele azt megfelelően közölték.

(Jogszabályok: 1959. évi IV. tv.(PTK ) 379-§-385.§-ig; 474.§-483.§-ig; 507.§-513.§-ig; a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV: tv.;önálló kereskedelmi ügynöki szerződésről szóló 2000. évi CXVII. tv.; a tisztességtelen és versenykorlátozó magatartásról szóló 1996. évi LVII. tv.)