Helló, üdvözlünk a profiszerzodes.hu-n!
Mit találsz nálunk?
Aláírásra kész szerződésmintákat útmutatóval, amiket azonnal le is tölthetsz.
Mit jelent, hogy szerződésminta?
Olyan kész szerződéstervezet az adott témában, amiben Neked már csak 1-2 adatot kell kitölteni.
Hogyan tudod letölteni?
A szerződminták letöltéséhez 1 darab SMS-t kell küldeni és válaszként megkapod a letöltési kódot.
 

Céges szerződések

[ Vissza a főoldalra ]
Letölthető szerződésminták ebben a témában:

Céges szerződések

Minden gazdálkodó szervezet működésének alapvető feltétele a társasági szerződés ( RT-nál alapszabály, egyszemélyes cégnél alapító okirat) melyben meghatározzák:

  1. a gazdasági társaság cégnevét és székhelyét;
  2. a gazdasági társaság tagjait, mégpedig - ha a törvény másképp nem rendelkezik - nevük (cégnevük) és lakóhelyük (székhelyük), a természetes személy tag anyja nevének, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság cégjegyzékszámának (nyilvántartási számának) feltüntetésével;
  3. a gazdasági társaság főtevékenységét és azon tevékenységeket, amelyeket a társaság a cégjegyzékben feltüntetni kíván;
  4. a társaság jegyzett tőkéjét, az egyes tagok vagyoni hozzájárulását, valamint a jegyzett tőke rendelkezésre bocsátásának módját és idejét;
  5. a társaság képviseletét, ideértve a cégjegyzés módját;
  6. a tagok (részvényesek) által kijelölt első vezető tisztségviselők, illetve - ha a társaságnál működik felügyelőbizottság, illetve könyvvizsgáló - az első felügyelőbizottsági tagok és az első könyvvizsgáló nevét (lakóhelyét, székhelyét), továbbá a természetes személy anyja nevét, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát);
  7. a gazdasági társaság működésének időtartamát, ha a társaságot határozott időre alapítják.

Mik azok a megállapodások, szabályzatok, amelyek mentén egy gazdasági társaság működhet?

  1. Számviteli politika: a számviteli törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján ki kell alakítani és írásba kell foglalni a gazdálkodó adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő - a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó - számviteli politikát, melynek elkészítéséért ( módosításáért) a gazdálkodó szerv vezetője felelős.

    A számviteli politika keretében írásban rögzíteni kell - többek között - azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározzák, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá meghatározza azt, hogy a törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz, az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni.

    A számviteli politika keretében el kell készíteni:

    1. az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát;
      A könyvek év végi záráshoz, a beszámoló elkészítéséhez, a könyvviteli mérleg tételeinek alátámasztására olyan leltárt kell összeállítani, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a szervezetünk mérleg fordulónapján meglévő eszközeit mennyiségben és értékben, forrásait értékben.

      A leltározási szabályzat célja, hogy - a helyi sajátosságok figyelembevételével - rögzítse a beszámoló részét képező mérleg tételeit alátámasztó leltárak készítésére és a leltárban szereplő eszközök, források leltározására, valamint értékelésére vonatkozó szabályokat, elősegítve ezzel, hogy a beszámoló a gazdálkodó szervezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről a tényleges körülményeknek megfelelő, valós képet mutassa.

      A leltár a könyvviteli mérlegben kimutatott eszközök és források valódiságát támasztja alá.




    2. az eszközök és a források értékelési szabályzatát;
      Az eszközök és a források értékelésére vonatkozó számvitel-politikai döntéseket, valamint azok gyakorlati végrehajtását szolgáló értékelési módokat és eljárásokat foglalja össze. A számviteli politikában és az értékelési szabályzatban leírt módszerek és eljárások nélkül a számlarendet nem tudjuk "számviteli kézikönyv"-ként használni a mindennapi munkánk során.
    3. az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot;
      A saját termelésű eszközöket, készleteket előállítási költségen, illetve közvetlen önköltségen kell értékelni és kimutatni. Az önköltség kiszámítása, az árvetés és az utókalkuláció szerinti önköltségadatok összehasonlító elemzése a hatékonyságjavítás és jövedelmezőség-növelés egyik fontos eszköze.
    4. a pénzkezelési szabályzatot;
      A gazdasági társaság házipénztárának, a tulajdonában levő értékeknek a működési rendjét szabályozza.

      A készpénzforgalom nyilvántartásokban történő rögzítését a számviteli törvény is előírja, de a vagyonvédelmi, ellenőrzési követelményeknek is csak úgy tudnak megfelelni a vállalkozások, ha készpénzforgalmukról naponta elszámolást készítenek és a változásokat szabályszerűen kitöltött bizonylatok alapján számolják el. A szabályzat a készpénzkezelés rendjét, bizonylati szabályozását foglalja össze.

      A pénzkezelési szabályzatban rendelkezni kell legalább (törvényi minimum)

      • a pénzforgalom (készpénzben, illetve bankszámlán történő) lebonyolításának rendjéről,
      • a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeiről, felelősségi szabályairól,
      • rendelkezni kell továbbá a készpénzben és a bankszámlán tartott pénzeszközök közötti forgalomról, a készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeiről és eljárási rendjéről,
      • a napi készpénz záró állomány maximális mértékéről, a készpénzállomány ellenőrzésekor követendő eljárásról, az ellenőrzés gyakoriságáról, a pénzszállítás feltételeiről, a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendjéről, és a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabályokról. (2009. január 1-től az új rendeletek értelmében, a vállalkozások pénztárában a nap végén az előző éves árbevételük 1,2%-a lehet. Ez egy átlagos vállalkozás esetén kb. napi 500.000Ft-ot jelent.)









  2. Szervezeti és működési szabályzat

    Egy gazdasági társaság munkaszervezete szervezeti és működési viszonyainak szabályozásával foglalkozik.
    Ennek keretében a cég belső viszonyait szabályozzuk az egyes vezetők feladatkörének meghatározását, felelősségük körét, a szervezeti egységek (humánpolitika, közgazdasági feladatok, termelési, értékesítési feladatok, munka- és tűzvédelmi feladatok) feladatait, a szervezeti hierarchiában elfoglalt helyét, a munkavállalók jogait és kötelezettségeit.
  3. Iratkezelési szabályzat

    Az iratkezelési szabályzat a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló rendelkezések alapján készül. A teljes iratkezelési rendszert felöleli az iratok beérkezésétől azok selejtezéséig. Tartalmazza a beérkező iratok küldemények átvételét, iktatását, a belső és külső továbbítás rendszerét, a nyilvántartásokat , a cég hivatalos bélyegzőit, alkalmazásuk feltételeit és az iratselejtezés, megsemmisítés szabályait.
  4. Egyéb kötelezően elkészítendő szabályzatok

    • pénzmosás elleni szabályzat,
    • tűzvédelmi szabályzat,
    • kiküldetési szabályzat,
    • gépkocsi használat rendje,
    • munkaügyi szabályzat,
    • mobiltelefon használat rendje.

Titoktartás, titoktartási szerződés

A cég, vállalkozás belső működését (munkavállaló) és harmadik személyekkel (szerződéses partnerek) való együttműködését egyaránt meghatározza a titoktartás körébe tartozó adatok védelme.

Mi a titok?

Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette.

A titoktartás azonban nem csak a fent körülírt üzleti titok védelmét jelenti. Ezért szerepel a "szükséges intézkedés megtétele a védelem érdekében" kitétel. Ilyen intézkedés lehet egy egyszerű technikai védelem is, de amikor az információt az együttműködés végett át kell adni egy harmadik személynek, a megfelelő védelmi intézkedés: egy titoktartási szerződés. Egy-egy vállalkozás esetében a titoknak minősülő adatok, stb. köre teljesen eltérő, gazdálkodására, működésére egyedileg jellemző.

A titoktartási rendelkezések két sarokpontja, hogy

  • mit védünk és
  • mennyi ideig védjük.

Minden olyan szerződésben, ami tartalmaz a titoktartásra vonatkozó részt ezt a két kérdéskört kell igen pontosan rögzíteni.

  • A munkavállaló titoktartási kötelezettsége:


    a munkaviszonyban álló felek mindegyikétől elvárható, hogy a másik fél érdekeit is figyelembe véve úgy járjon el, hogy azzal a másiknak indokolatlanul hátrányt ne okozzon.

    A munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot, valamint a munkáltatóra illetve a tevékenységére vonatkozó alapvető fontosságú információkat megőrizni. A munkavállaló titoktartási kötelezettségét a munkaszerződése tartalmazza, melynek megszegése rendkívüli felmondást, fegyelmi eljárást von maga után és kártérítési felelősséget is megalapoz.

    Titoktartás a munkaviszony megszűnése után


    A munkavállalót a titoktartási kötelezettség a munkaviszony megszűnését követően csak akkor terheli, ha a munkáltató és a munkavállaló ilyen tartalmú megállapodást köt (aminek nyilván az lesz az egyik sarokpontja, hogy a munkavállalót e fogadalmáért valamilyen módon honorálják). A titoktartási kötelezettség a munkaviszony megszűnését követően tehát csak megfelelő ellenérték fejében kötött megállapodás alapján terheli a munkavállalót. Az ellenérték nagyságrendjében a felek szabadon állapodnak meg, mely kifizetésre kerülhet egy összegben vagy részletekben, de összegének igazodnia kell ahhoz, hogy a tilalom milyen mértékben nehezíti meg a volt munkavállaló megélhetését, álláskeresését. A megállapodásra a polgári jog szabályai az irányadóak, így az ellenérték meghatározásakor ügyelni kell a szolgáltatás, ellenszolgáltatás arányára.
    A tilalom a munkaviszony megszűntekor kezdődhet és ezen időponttól számított három évig terhelheti a munkavállalót.






  • Szerződéses partnerekkel

    bármilyen tevékenységre kötött szerződés tartalmazhat titoktartási előírást, amelyet felhasználókkal, tanácsadókkal, szállítókkal kötnek, a titkok fel nem fedésére. Ezekben a szerződésekben pontosan körül kell írni, mi az, amit az adott cég titoknak minősít. A szerződésben a másik félnek elfogadó nyilatkozatot kell tennie erre nézve. Azon üzleti partnerek, akik azt szeretnék, hogy az egymás tudtára hozott üzleti titkok ne kerüljenek nyilvánosságra és ezt nyomatékosítani is szeretnék, azoknak ez a titoktartatási szerződés tud megfelelő megoldást nyújtani.

Kiemelten fontos a titoktartási szerződésben szigorúan körbehatárolni, hogy a titok megszerzője miként használhatja fel a saját közreműködőivel kapcsolatban a titkot, és milyen titoktartási kötelezettségeket kell velük vállaltatnia, mielőtt a titkot átadhatná nekik.
A titoktartás időtartamát a szerződő felek szabadon állapítják meg, általában öt évben.

Mi biztosítja a titokgazdát szerződésszegés esetén?

  • a kártérítési kötelezettség a szerződésszegéssel okozott kár megtérítésére,
  • kötbér fizetési kötelezettség, amely alapján egy perben elegendő a titoktartás megsértésének tényét bizonyítani, a fizetendő összeg pedig minimum a kötbér összege lesz.

Céges tulajdon

Egy-egy vállalkozás tulajdonában nagyon sokféle ingatlan vagy ingó dolog lehet (gyártó üzem, iroda, gépjármű, számítógéppark, stb.), melyek eladása, értékesítése az adásvétel általános szabályai szerint történnek. De mi a helyzet az
Üzletrészek értékesítésével, mik a feltételi az értékesítésnek?

Miért van a pénzügyi tanácsadásra szükség?

  1. Korlátolt felelősségű társaságnál:

    A tag saját elhatározásából, önkéntesen szeretné értékesíteni üzletrészét, a vonatkozó szabályok attól függnek, hogy azt a társaság tagjának vagy társaságon kívülálló személynek kívánja eladni.
    1. az üzletrész a társaság tagjaira szabadon átruházható. A társasági szerződésben a tagok egymásnak elővásárlási jogot biztosíthatnak, illetve az üzletrész harmadik személyre történő átruházását egyéb módon korlátozhatják vagy feltételhez köthetik.
    2. az üzletrészt harmadik személyre csak akkor lehet átruházni, ha a tag a törzsbetétét teljes mértékben befizette. Az adásvételi szerződés útján átruházni kívánt üzletrészre elővásárlási jog illeti meg:
      • a tagot (a vételi ajánlat bejelentésétől számított 15 napon belül),
      • a társaságot, vagy
      • a taggyűlés által kijelölt személyt ebben a sorrendben (a társaság vagy az általa kijelölt személy a bejelentéstől számított 30 napon belül élhet elővásárlási jogával), ha azt a társasági szerződés nem zárja ki vagy nem korlátozza.
      Fontos, hogy az elővásárlási jog csak adásvétel jogcímen történő átruházás esetén érvényesülhet, ezért más jogcímen (ajándékozás, apportálás, csere) történő átruházás esetén az elővásárlási jog jogosultja nem élhet ezzel a jogával. Az ilyen jellegű visszaélések elkerülése érdekében az adásvételi szerződésen kívüli jogcímen történő átruházás a társasági szerződésben kizárható vagy korlátozható.

      Az elővásárlási jog átruházása semmis!!! Az elővásárlási jog megsértésével kötött szerződés hatálytalanságának megállapítására pert csak a szerződéskötéstől számított egy éves jogvesztő határidőn belül lehet indítani.

    3. a tagok az üzletrész kívülálló személyre történő átruházását a társaság beleegyezéséhez köthetik. A beleegyezés megadásának illetve megtagadásának feltételeit a társasági szerződésben kell szabályozni. A beleegyezés megadásáról a taggyűlés dönt.
      Az üzletrész átruházása esetén az átruházónak a tagsági jogviszonyból eredő jogai és kötelezettségei az üzletrész megszerzőjére szállnak át.

      Az üzletrész átruházásához írásbeli szerződést kell kötni, ám a társasági szerződést nem kell módosítani. A tulajdonosváltozást és annak időpontját a tagjegyzékbe való bejegyzés végett az üzletrész megszerzője 8 napon belül köteles bejelenteni a társaságnak. A bejelentést közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban kell megtenni, és mellékelni kell hozzá az üzletrész-adásvételi szerződést. A bejelentésben nyilatkozni kell a megszerzés tényén kívül arról is, hogy az üzletrész megszerzője a társasági szerződés rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el.


  2. Részvénytársaságnál:

    A részvénytársaság részvényeseinek tagsági jogait a részvény mint értékpapír testesíti meg. Tulajdonosváltás részvénytársaságnál a részvények átruházásával történik.
    Miután a részvény értékpapír, átruházására alkalmazni kell az értékpapírok átruházására vonatkozó szabályokat (lásd a váltórendelet).
    A részvény - ha törvény eltérően nem rendelkezik - szabadon átruházható.

    Korlátozottan forgalomképes a dolgozói részvény. A dolgozói részvény csak a részvénytársaság munkavállalóira, illetve azokra ruházható át, akik számára az alapszabály ezt a jogot a részvénytársasággal fennállt korábbi munkaviszonyukra tekintettel biztosítja. A dolgozói részvény kibocsátáskori megszerzésének és utóbb történő átruházásának részletes feltételeit az alapszabály határozza meg.
    Az alapszabály azt is előírhatja, hogy a részvények átruházásához a részvénytársaság beleegyezésére van szükség.

    A beleegyezés csak fontos okból tagadható meg, így ha
    • a részvényt a részvénytársaság versenytársa kívánja megszerezni, vagy
    • azt az alapszabályban meghatározott ok indokolja.
    Ha az igazgatóság a részvényre vonatkozó átruházási szándék írásbeli bejelentésének kézhezvételétől számított 30 napon belül nem nyilatkozik, a beleegyezés megadottnak tekintendő.






Engedményezés

A különböző polgári jogi, gazdasági jogi viszonyokban gyakran előfordul, hogy megváltozik a jogosult vagy a kötelezett személye. Milyen feltételekkel cserélhetjük le magunkat valaki mással? Mit tehet ilyenkor az új partnerrel szembekerülő vállalkozás? Hatással van-e ez a változás a szerződés eredeti tartalmára?

A jogosult személyében beálló változást eredményező jogintézmény az engedményezés, míg a kötelezetti oldalon beálló változásra a tartozásátvállalás szolgál.

Engedményezési szerződés:

olyan szerződés, amelyben az eredeti jogosult (engedményező) a követelését átruházza másra (engedményes).

Formája: mindig írásbeli

Alanyai:

  • az engedményező (az eredeti szerződés jogosultja),
  • az engedményes ( aki a szerződés alapján az eredeti szerződésben a jogosult helyére lép).

Feltételei:

  • engedményezni csak forgakomképes, személyhez nem kötődő követelést lehet,
  • az engedményezési szerződésről az eredeti szerződés kötelezettjét írásban kell értesíteni.

A felek jogai és kötelezettségei az eredeti szerződés tekintetében:

  1. engedményes: miután az engedményes a régi jogosult helyébe lép, annak jogai őt illetik meg, de terhelik a kötelezettségei is. Így átszállnak rá a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok is, de az eredeti szerződés kötelezettje vele szemben is felhozhatja azokat a kifogásokat és beszámíthatja azokat az ellenköveteléseket, amelyek az engedményezővel szemben fennálltak.
  2. kötelezett: az eredeti szerződés kötelezettje, az engedményezési szerződésről történt értesítés után jogosan csak az engedményesnek teljesíthet, de megilletik azok a kifogások és ellenkövetelések, melyek az engedményezővel szemben megillették.

Az engedményezési megállapodást akkor érdemes használni, ha pl. a Kék cégnek követelése van a Piros felé, illetve Piros cégnek a Sárga felé. Az engedményezési szerződés lehetőséget ad arra, hogy a Piros cég közvetlenül összekapcsolja a fizetést a Kék és a Sárga cég között úgy, hogy ők egymás között végezzék az utalást. Fontos tudni, hogy ez a szerződés szükséges az ügylet jogszerű könyveléséhez is.

Próbáljuk meg elérni, hogy adósunk engedményezze követelését a mi cégünkre! Ha létrejön a megállapodás, közvetlenül követelhetjük a pénz megfizetését attól, aki adósunknak tartozik.

Miért jó ez, hiszen pénzt még mindig nem kapunk?

  • A tartozási lánc végén általában nagyobb, így fizetőképesebb cég áll, nagyobb a remény a tartozás megfizetésére.
  • A megfelelően megkötött engedményezési megállapodás esetén az eredeti adós fizetési kötelezettsége fennmarad, ha nem jut pénzéhez, adósa még mindig kezesként felel.
  • Nem fordulhat elő, hogy adósa megkapja járandóságát, de ebből nem rendezi tartozását.

(Jogszabályok: a számvitelről szóló 2000. évi C. tv.; a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. tv.; a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. tv.; a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. tv. 4.§, 1/1965(I. 25.) IM. sz. rend a váltójogi szabályokról; az 1959. évi IV. tv. (PTK) 81.§, 276.§, 286.§, 328.§-331.§.)