A vállalkozási szerződésről - II. rész


A vállalkozó kötelezettségei

A vállalkozó alapvető kötelezettsége a szerződésben meghatározott eredmény létrehozása. A szerződésszerű teljesítés az eredmény átadás-átvételével következik be. A vállalkozó elsősorban az eredmény szolgáltatásáért felel, de köteles a munkavégzést úgy megszervezni, hogy biztosítsa a munka gazdaságos és gyors befejezését. A vállalkozó köteles a megrendelőt minden olyan körülményről haladéktalanul értesíteni, amely a vállalkozás eredményességét vagy kellő időre való elvégzését veszélyezteti vagy gátolja. Az értesítés elmulasztásából eredő kárért felelős.

A megrendelő utasítási joga

A vállalkozó köteles a megrendelő utasításai szerint eljárni. Az utasítási jog a szerződéskötéstől a teljesítésig megilleti a megrendelőt. Ugyanakkor az utasítások nem irányulhatnak a munka megszervezésére, és nem tehetik a teljesítést terhesebbé. A felek ezektől a rendelkezésektől a szerződésben mindkét irányban eltérhetnek, vagyis kizárhatják a megrendelő utasítási jogát, de rendelkezhetnek úgy is, hogy az utasítási jog kiterjedjen a munka megszervezésére is.

Ha megrendelő alkalmatlan anyagot vagy célszerűtlen, illetve szakszerűtlen utasítást ad, a vállalkozó köteles arra a megrendelőt figyelmeztetni. A figyelmeztetés elmulasztásából eredő kárért a vállalkozó felelős. Ha azonban a megrendelő a figyelmeztetés ellenére az utasítást fenntartja, illetőleg nem szolgáltat megfelelő anyagot, a vállalkozó elállhat a szerződéstől. Ha a vállalkozó nem gyakorolja az elállási jogát, a kapott anyaggal, az utasítás szerint a megrendelő kockázatára köteles a munkát elvégezni, kivéve, ha a munka folytatása jogszabály vagy hatósági rendelkezés megsértésére vagy az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetésére vezetne.

Alvállalkozó

A vállalkozási szerződést a vállalkozó nem köteles személyes munkavégzés útján teljesíteni, vagyis alvállalkozó igénybevételére jogosult.

Az alvállalkozó a vállalkozóval kötött vállalkozási szerződés alapján meghatározott részszolgáltatás elvégzésére vállal kötelezettséget. Azonban a személyes munkavégzés nem fogalmi eleme a szerződésnek, a vállalkozó akár a szolgáltatás elvégzését teljes egészében egy vagy több alvállalkozónak adhatja ki.

Mivel a megrendelő és az alvállalkozó között nem jön létre szerződéses viszony, a megrendelő felé a vállalkozó tartozik felelősséggel az alvállalkozó szerződésszegő magatartásáért. A vállalkozó a jogosan igénybe vett alvállalkozóért úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna el. Ha az alvállalkozót jogosulatlanul vette igénybe, a vállalkozó felelős minden olyan kárért is, amely e nélkül nem következett volna be. Ha például az építési vállalkozó szakképzetlen "fekete munkásokat" vesz igénybe alvállalkozóként, akkor a megrendelővel szembeni mentesüléshez nem csupán az alvállalkozó vétlenségét kell bizonyítania, hanem azt is, hogy a kár az alvállalkozó igénybe vétele nélkül is bekövetkezett volna (pl. a vihar miatt akkor is beázott volna az épület, ha maga a fővállalkozó végezte volna a munkákat).

A megrendelő kötelezettségei

A megrendelő alapvető kötelezettsége a szolgáltatás átvétele és a vállalkozó díjának megfizetése. A díj főszabályként a szolgáltatás tényleges teljesítésekor válik esedékessé. Amennyiben lehetséges a szolgáltatás részletekben való teljesítése, és a felek a szerződésben így rendelkeztek, a díj arányos részét a részteljesítés időpontjában kell megfizetni.

A vállalkozási szerződéshez kapcsolódó munkavégzés a szolgáltatástól függően vagy a vállalkozó műhelyében, irodájában vagy a megrendelő által kijelölt helyen történik. Ez utóbbi esetben a megrendelő köteles a munkahelyet alkalmas állapotban a vállalkozó rendelkezésére bocsátani. A megrendelő ezen kötelezettségének elmulasztása ún. jogosulti késedelemnek minősül. A késedelem jogkövetkezménye, hogy a vállalkozó mindaddig megtagadhatja a munka megkezdését, amíg megrendelő a munkaterületet nem adja át. Ha a megrendelő ezt a kötelezettségét a vállalkozó által kitűzött megfelelő határidő alatt sem teljesíti, a vállalkozó elállhat a szerződéstől és még kártérítést is követelhet.

A vállalkozó ellenőrzése

A megrendelő a vállalkozási szerződés teljes tartama alatt jogosult, jogszabály, illetve a szerződés által meghatározott esetekben pedig köteles a tevékenység kifejtését, illetőleg a felhasználásra kerülő anyagokat ellenőrizni. Az ellenőrzési jog lehetőséget biztosít a hibák olyan időpontban történő felfedezésére, amikor azok jelentősebb többletköltség nélkül korrigálhatók. Az anyagellenőrzés joga és kötelezettsége természetszerűleg a vállalkozó által szolgáltatott anyagok ellenőrzésére vonatkozik, mert a megrendelő által biztosított anyagokat a megrendelő ismeri. A vállalkozót ugyanakkor nem mentesíti a szerződésszegésért való felelőssége alól, ha a megrendelő elmulasztja vagy nem megfelelően gyakorolja ellenőrzési jogát. Ha a felhasznált anyagot beépítik, vagy a korábban elvégzett munkát a későbbiekben elfedik, az ellenőrzési jogot - a többletköltség, illetőleg a felesleges többletmunka megelőzése érdekében - az eltakarás előtt célszerű biztosítani. Ezért a vállalkozó köteles a beépítésről előzetesen értesíteni a megrendelőt. Ha a megrendelő az ellenőrzést az értesítés ellenére elmulasztja, később a beépített munkarészt csak akkor ellenőrizheti, ha az újból végzett munkával kapcsolatos költségeket a vállalkozónak megfizeti.

A vállalkozási szerződés teljesítése során a megrendelő köteles a tudomására jutott - és a vállalkozó tulajdonát képező - szellemi alkotáshoz fűződő jogokat tiszteletben tartani. Ha a megrendelő a szerződés teljesítése során új elgondolásról, megoldásról vagy műszaki ismeretről szerez tudomást, ezt a vállalkozó hozzájárulása nélkül mással nem közölheti. A titoktartási kötelezettség megszegésével okozott kárért a megrendelő felelősséggel tartozik.

Elállás a szerződéstől

A megrendelő mint az "ügy ura" - ha a szerződés megkötése után bekövetkezett változások következtében a teljesítésre nincs szüksége - a szerződéstől bármikor elállhat. A megrendelő elállási joga nincs feltételhez kötve, tehát indokolási kötelezettség, illetőleg az érdekmúlás bizonyítása nélkül mindaddig gyakorolhatja az elállást, amíg a szolgáltatás átadása és átvétele nem történt meg. Bár a megrendelő az elállási jogot bármikor gyakorolhatja, az elállás értelemszerűen csak a tényleges teljesítés előtt lehetséges, hiszen a teljesítés egyébként is megszünteti a szerződést. Elállása esetén a megrendelő köteles a vállalkozó teljes kárát megtéríteni.

Az elállás jogkövetkezményei

Az elállás főszabályként a szerződéskötésre visszaható hatállyal szünteti meg a szerződést, tehát vissza kell állítani az eredeti állapotot. Ha a szerződéskötés előtt fennállt helyzetet nem lehet visszaállítani, vagy ezt nemzetgazdasági érdek, vagy különös méltánylást érdemlő egyéb érdek indokolja, a bíróság a megrendelő elállása esetében - bármelyik fél kérelmére - a szerződést a jövőre nézve szünteti meg. Ilyenkor is köteles azonban a megrendelő a vállalkozó kárát megtéríteni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy főszabály szerint a megrendelő elállása esetén a szerződéskötést megelőző állapotot kell visszaállítani, vagyis a szerződő feleket olyan helyzetbe kell hozni, mintha nem is kötöttek volna szerződést. Ebben a körben pl. a megrendelő által szolgáltatott anyagokat vissza kell adni, a vállalkozó által a helyszínre szállított anyagokat viszont a vállalkozó elszállíthatja. Ugyanakkor, ha a bíróság valamilyen fent részletezett okból a szerződést a jövőre nézve szünteti meg, akkor az elállásig teljesített szolgáltatások és ellenszolgáltatások figyelembe vételével a felek között el kell számolni, vagyis a részteljesítés alapján a vállalkozót a díj egy része illeti meg.

Dr. Menyhárt Zsolt ügyvéd,
a Profiszerzodes.hu jogi szakértője

 
[Dr. Menyhárt Zsolt - 2009. október 20. 14:07]
 
Saját értékelésed: Nincs, Átlag: 5 (1 vote)