Blog


Mikor kössünk szerződést?


Az előző bejegyzésben azt vizsgáltuk meg, hogy miért érdemes szerződést kötni, így most már mindenki el tudja dönteni, hogy szüksége van-e szerződésre vagy sem. A mai írásban a „Mikor” kérdését boncolgatjuk.

A legfontosabb,

Magyarországon szerződéskötési szabadság van,


ez azt jelenti, hogy mi (és szerződő partnerünk) döntjük el, hogy mikor, milyen élethelyzetben kötünk írásbeli szerződést.

Tehát, ha én elvállalom, hogy valakinek 2 hétvége alatt teljesen rendbe rakom a nyaralói kertjét, akkor én és a nyaraló tulajdonosa dönthetek arról, hogy erre kötünk-e írásbeli szerződést vagy sem.


(De) Kivételek mindig vannak

Azt mindenki tudja, hogy ha van egy szabály, akkor biztosan vannak kivételek is. Nincs ez másképp a szerződésekkel sem, vannak olyan helyzetek, amikor a jogszabály, a Polgári Törvénykönyv írja elő a szerződés megkötését és annak tartalmát, formáját.

Ezek leggyakrabban:
 
  • az adásvétel és csere,
  • a szállítás és fuvarozás,
  • mezőgazdasági termékértékesítés,
  • a bérlet, lakásbérlet, haszonbérlet,
  • a különböző kölcsön és hitelszerződések,
  • a haszonkölcsön,
  • a biztosítás,
  • az ajándékozás, a tartási és életjáradéki szerződés.

Ezeknél a szerződéseknél kötelező az írásbeli forma, vagyis a fenti esetekben született szóbeli megállapodások nem tekinthetőek érvényes szerződésnek.


A 200 000 Ft-os határ

Szintén nagyon fontos szabály, hogy minden 200.000Ft + ÁFA feletti munkáról szerződést kell készíteni és a munka elvégzését követően teljesítési igazolást kell kiállítani (áll az ÁFA törvényben). Megfordítva: az Adóhivatal (APEH) minden, a fenti összeget elérő számlához, egy vizsgálat esetén, kérhet szerződést és teljesítési igazolást arról a munkáról, amit elvégeztünk a megrendelőnek. Amennyiben ezekkel nem rendelkezünk, komoly bírságra számíthatunk.

Ez a szabály érinti az összes olyan vállalkozást és vállalkozót, aki szolgáltat, fejleszt, tanácsot ad, kutat, vagyis valamit előállít egyedi megrendelésre.
Tehát minden ilyen esetben kötelező írásbeli szerződést kötni és a munka elvégzését, vagyis a számla kiállításának jogosságát, teljesítési igazolással igazolni.

Erre a legegyszerűbb szerződési forma a vállalkozási szerződés, ha még nincs ilyen szerződésed, akkor kattints ide és teljesítési igazolással együtt letöltheted.

A következő bejegyzésen a Szerződéskötés lépéseit vizsgáljuk meg.



























 
[Szurmik Tamás - 2009. március 3. 08:53]
 
Saját értékelésed: Nincs, Átlag: 4.7 (3 szavazat)
 

Hozzászólások

Judit (nem ellenőrzött) szep. 17. 21:50

Nem találtam az ÁFA törvényben ezt az előírást:A 200 000 Ft-os határ
Szintén nagyon fontos szabály, hogy minden 200.000Ft + ÁFA feletti munkáról szerződést kell készíteni és a munka elvégzését követően teljesítési igazolást kell kiállítani (áll az ÁFA törvényben). Megfordítva: az Adóhivatal (APEH) minden, a fenti összeget elérő számlához, egy vizsgálat esetén, kérhet szerződést és teljesítési igazolást arról a munkáról, amit elvégeztünk a megrendelőnek. Amennyiben ezekkel nem rendelkezünk, komoly bírságra számíthatunk.

Ez a szabály érinti az összes olyan vállalkozást és vállalkozót, aki szolgáltat, fejleszt, tanácsot ad, kutat, vagyis valamit előállít egyedi megrendelésre.
Tehát minden ilyen esetben kötelező írásbeli szerződést kötni és a munka elvégzését, vagyis a számla kiállításának jogosságát, teljesítési igazolással igazolni.

Meg tudná mondani az ÁFA tv-ben pontosan melyik §-a szól erről.Köszönettel:Judit

Eniko (nem ellenőrzött) dec. 17. 15:59

Kedves Szakértő!
Azt szeretném kérdezni, hogy hol találom meg pontosan az Áfa törvényben azt a részt, mely tartalmazza, hogy 200,000 Ftt. feletti összeg esetén kötelező az írásbeli szerződés.

Köszönettel
Szilágyi Enikő

Anonymous (nem ellenőrzött) Május. 21. 10:39

Nem az ÁFA, hanem a Társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXL.tv. 3. számú melléklet (A) pontjának (4) bekezdése tartalmazza.

Anonymous (nem ellenőrzött) Május. 27. 16:53

A hivatkozott tao tv 3 mell A64 pontja nem arról ír, hogy kötelező a szerződést irásba foglalni.

kérdésem, hol és mi szabályozza a szerződés írásba foglalását.

Válaszát előre is köszönve

Üdv.: H Gy