Mikor kössünk szerződést?
Az előző bejegyzésben azt vizsgáltuk meg, hogy miért érdemes szerződést kötni, így most már mindenki el tudja dönteni, hogy szüksége van-e szerződésre vagy sem. A mai írásban a „Mikor” kérdését boncolgatjuk.
A legfontosabb,
Magyarországon szerződéskötési szabadság van,
ez azt jelenti, hogy mi (és szerződő partnerünk) döntjük el, hogy mikor, milyen élethelyzetben kötünk írásbeli szerződést.
Tehát, ha én elvállalom, hogy valakinek 2 hétvége alatt teljesen rendbe rakom a nyaralói kertjét, akkor én és a nyaraló tulajdonosa dönthetek arról, hogy erre kötünk-e írásbeli szerződést vagy sem.
(De) Kivételek mindig vannak
Azt mindenki tudja, hogy ha van egy szabály, akkor biztosan vannak kivételek is. Nincs ez másképp a szerződésekkel sem, vannak olyan helyzetek, amikor a jogszabály, a Polgári Törvénykönyv írja elő a szerződés megkötését és annak tartalmát, formáját.Ezek leggyakrabban:
- az adásvétel és csere,
- a szállítás és fuvarozás,
- mezőgazdasági termékértékesítés,
- a bérlet, lakásbérlet, haszonbérlet,
- a különböző kölcsön és hitelszerződések,
- a haszonkölcsön,
- a biztosítás,
- az ajándékozás, a tartási és életjáradéki szerződés.
Ezeknél a szerződéseknél kötelező az írásbeli forma, vagyis a fenti esetekben született szóbeli megállapodások nem tekinthetőek érvényes szerződésnek.
A 200 000 Ft-os határ
Szintén nagyon fontos szabály, hogy minden 200.000Ft + ÁFA feletti munkáról szerződést kell készíteni és a munka elvégzését követően teljesítési igazolást kell kiállítani (áll az ÁFA törvényben). Megfordítva: az Adóhivatal (APEH) minden, a fenti összeget elérő számlához, egy vizsgálat esetén, kérhet szerződést és teljesítési igazolást arról a munkáról, amit elvégeztünk a megrendelőnek. Amennyiben ezekkel nem rendelkezünk, komoly bírságra számíthatunk.Ez a szabály érinti az összes olyan vállalkozást és vállalkozót, aki szolgáltat, fejleszt, tanácsot ad, kutat, vagyis valamit előállít egyedi megrendelésre.
Tehát minden ilyen esetben kötelező írásbeli szerződést kötni és a munka elvégzését, vagyis a számla kiállításának jogosságát, teljesítési igazolással igazolni.
Erre a legegyszerűbb szerződési forma a vállalkozási szerződés, ha még nincs ilyen szerződésed, akkor kattints ide és teljesítési igazolással együtt letöltheted.
A következő bejegyzésen a Szerződéskötés lépéseit vizsgáljuk meg.
[Szurmik Tamás - 2009. március 3. 08:53]



Hozzászólások
Nem találtam az ÁFA törvényben ezt az előírást:A 200 000 Ft-os határ
Szintén nagyon fontos szabály, hogy minden 200.000Ft + ÁFA feletti munkáról szerződést kell készíteni és a munka elvégzését követően teljesítési igazolást kell kiállítani (áll az ÁFA törvényben). Megfordítva: az Adóhivatal (APEH) minden, a fenti összeget elérő számlához, egy vizsgálat esetén, kérhet szerződést és teljesítési igazolást arról a munkáról, amit elvégeztünk a megrendelőnek. Amennyiben ezekkel nem rendelkezünk, komoly bírságra számíthatunk.
Ez a szabály érinti az összes olyan vállalkozást és vállalkozót, aki szolgáltat, fejleszt, tanácsot ad, kutat, vagyis valamit előállít egyedi megrendelésre.
Tehát minden ilyen esetben kötelező írásbeli szerződést kötni és a munka elvégzését, vagyis a számla kiállításának jogosságát, teljesítési igazolással igazolni.
Meg tudná mondani az ÁFA tv-ben pontosan melyik §-a szól erről.Köszönettel:Judit
Kedves Szakértő!
Azt szeretném kérdezni, hogy hol találom meg pontosan az Áfa törvényben azt a részt, mely tartalmazza, hogy 200,000 Ftt. feletti összeg esetén kötelező az írásbeli szerződés.
Köszönettel
Szilágyi Enikő
Nem az ÁFA, hanem a Társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXL.tv. 3. számú melléklet (A) pontjának (4) bekezdése tartalmazza.
A hivatkozott tao tv 3 mell A64 pontja nem arról ír, hogy kötelező a szerződést irásba foglalni.
kérdésem, hol és mi szabályozza a szerződés írásba foglalását.
Válaszát előre is köszönve
Üdv.: H Gy