Mik a kötelező részei egy szerződésnek?


Legutóbbi bejegyzésben megvizsgáltuk a szerződéskötés lépéseit, a mai írásban áttekintjük a szerződés kötelező részeit és azok fontosságát.

Lássuk mi az, ami nélkül nem szerződés a szerződés:


1. A szerződő felek megnevezése:


Magánszemély esetén:
  • neve,
  • anyja neve,
  • születési helye és ideje,
  • lakcíme (az állandó),
  • személyigazolványa száma (külföldi állampolgár esetén az azonosító okmány típusa és azonosító száma), Ajánlat készítése vagy ellenőrzése

Gazdálkodó szervezet esetén (külföldi szervezettel kötött szerződés esetén is):
  • vállalkozás elnevezése,
  • székhelye (ország),
  • cégbejegyzési száma és akár a cégbejegyzést végző bíróság neve is
  • adószáma


2. A szerződés tárgya:

Ez adja a szerződés értelmét, határozza meg azt a cselekményt, amire a szerződés köttetik. Legyünk mindig pontosak és egyértelműek a megfogalmazáskor. Abban az esetben, ha a teljesítendő feladat jelentős részletezést igényel, akár több oldalon keresztül, akkor a feladat leírását rakjuk egy mellékletbe és itt hivatkozzunk rá.

Például, szeretnénk egy lakást eladni, akkor nem elég leírni, hogy ingatlant értékesítésről van szó, hanem pontosan meg kell határozni, hogy milyen ingatlanról és fel kell tüntetni annak az ingatlannak a pontos adatait.


3. Akaratnyilvánítás:

A szerződő felek egybehangzó akaratnyilvánítása azaz:

... "az eladó eladja, a vevő megveszi"
vagy
... "a szolgáltató szolgáltat az előfizető igénybe veszi "

Ezek a gondolatok is általában a szerződés első felében és jellemzően a szerződés tárgya bekezdésbe érdemes leírni.


4. Az ár vagy ellenérték pontos meghatározása:

Több emberrel találkoztam, aki úgy rendelt meg egy-egy munkát, hogy az elején nem tisztázta, hogy azért pontosan mekkora összeget fog fizetni.

Mindig légy körültekintő, hogy a megadott ár kiterjed-e a szerződés teljes tartalmára vagy csak annak bizonyos részeire.

Míg az ajánlatban lehetnek opciós tételek és hozzá tartozó árak, addig a szerződésben már csak az szerepeljen amit ténylegesen megveszel vagy megrendelsz.

Tipp: Ha a szerződés tárgyaként nem pénzbeli ellenértéket kapunk, hanem egy szolgáltatást vagy egy másik terméket, akkor is érdemes adózási szempontból az árat meghatározni, mert csak így lehet később azt könyvelni és akár amortizációt elszámolni.


5. A teljesítés helye:

A legtöbb esetben az eladó azt gondolja, hogy nála lehet az árut vagy a kész terméket átvenni, míg a vevő pedig arra számít, hogy nála. Minden esetben legyen egyértelműen meghatározva. Külföldi partnerrel történő együttműködés esetén pedig az ÁFA fizetés helyét is befolyásolja


6. A teljesítés határideje:

Egy megrendelt munkának jellemzően valamikorra el kell készülnie ez a teljesítés határideje és egyben a szerződés.

Amennyiben hosszabb folyamatról van szó, akkor érdemes részhatáridőket tenni a szerződésbe, mert csak így beszélhetünk részteljesítésről, ami alapján részszámlát lehet kiállítani vagy befogadni.

A részletekben történő fizetés pedig jellemzően mindkét fél számára előnyösebb szokott lenni.


7. A szerződéskötés helye, időpontja:

Itt soha ne használjunk rövidítést hanem mindig írjuk ki pontosan a keltezést a szerződés végén a következő példa szerint:

Kelt: Siófok, 2009. március 25.

de az ügyvédek jobban szeretik, ha ez még cizelláltabb:
Kelt: Siófok (település), 2009.év március hónap, 25. nap

Mindkét megoldás megfelelő!


8. A szerződő felek aláírása:

Az aláírás nélkül igazán semmi nem igazolja, hogy a szerződést mindkét fél elfogadta volna, tehát ez a szerződéskötés utolsó és legfontosabb pontja. Értékesítő kollégák ezt a pillatnatot mindig úgy várják, mint a gyerekek a karácsonyt, hiszen a legtöbb cég ez alapján fizet számukra jutalékot.

Mire figyeljünk az aláírásnál:

  • Két cég között csak az aláírásra jogosultak vagy meghatalmazottjaik írhatják alá a szerződést az alapító okiratban foglaltak és az aláírási címpéldány szerint.

  • Magánszermély és cég esetén szintén így kell tenni.

  • Magányszemélyek közötti szerződés esetén, mindig kell két tanú, akik azt tanusítják, hogy a szerződést aláíró személyek azonosak az aláírók személyével és sosem a szerződés tartalmát és jogszerűségét vizsgálják.



























































 
[Szurmik Tamás - 2009. március 27. 10:36]
 
Saját értékelésed: Nincs, Átlag: 3.7 (7 szavazat)