Az itt található vállalkozási szerződés 12. pontjában szerepel a kötbérre vonatkozó kikötés. Késedelmes fizetés esetén kamat a törvény alapján akkor is jár, ha azt külön nem szabályozza a szerződés, míg késedelem esetére kikötött kötbér csak akkor, ha azt írásban kikötik. Semmis ugyanakkor a kötbér után kamat kikötésére vonatkozó szerződési kitétel.

Kötbér akkor jár, ha a másik fél felelős azért, ha nem vagy nem szerződés szerint teljesített. Kötbért a szerződés bármely mozzanatára lehet kötni: késedelmes fizetés, nem teljesítés, késedelmes birtokbaadás, egyes szerződéses cselekmények elmulasztása, stb. Így a kötbér kiválóan alkalmas a szerződés bármely eseménye nem teljesítésének a szankcionálására.

Kötbér akkor is jár, ha a félnek kára nem merült fel. Pl. újépítésű lakás birtokbaadása csúszik, de a vevő otthon lakik, ezért nem kell albérletre költenie, nem tudja bizonyítani a kárát, de ha a szerződésben a birtokbaadás késedelme esetén kötbért kötöttek ki, akkor ez a határidő eredménytelen eltelte után elvileg automatikusan jár a vevőnek. Amennyiben a vevőnek mégis tovább kell albérleti díjat fizetnie a birtokbaadás csúszása miatt és az albérleti díja meghaladja a kötbér összegét, akkor a kötbért meghaladó kárát a bíróságon érvényesítheti.

A nem teljesítés esetére kikötött kötbér érvényesítése a teljesítés követelését kizárja. Ilyen kikötést akkor érdemes beletenni a szerződésbe, amennyiben a nem teljesítés érdekmúlással is jár pl. születésnapi torta születésnap utáni elkészítése. Pl. ha egy különleges szaktudással rendelkező gázszerelő nem javított meg egy gázkazánt, amelyre kötelezettséget vállalt. Amennyiben más nem rendelkezik ilyen szaktudással, akkor nem teljesítés esetén ugyan gazdagabb leszek a kötbér összegével, de a problémát extrém esetben csak egy új kazán vásárlásával tudom megoldani.

Végül ejtsünk szót a kötbérrel kapcsolatos legnehezebb kérdésről: mennyi is legyen a kötbér összege. Amennyiben túlzott mértékű kötbért állapítunk meg, azt a bíróság mérsékelheti. Ugyanakkor amennyiben egy adott munkán láncban, egymást követően dolgoznak az alvállalkozók, ebből egy alvállalkozónak a nem teljesítése megbéníthatja a teljes láncot, így a megrendelőnek komoly kára keletkezik. De nem biztos, hogy minden esetben a legrosszabbra kell számítani. Tehát érdemes az összes alvállalkozóval egyeztetve egy általános kockázat után meghatározni azt az összeget, amely a szerződésbe bele fog kerülni és adott esetben az egyszerű megjegyezhetőség kedvéért ez az összeg alkalmazható mindegyik fél felé.

dr. Némethy Zsuzsanna
jogi on-line tartalom menedzser