Mindig izgalmas téma a munkajog, egyes vonatkozásai pedig a szokásosnál is aktuálisabbak.

Milyen jogok illetnek meg bennünket, ha a munkáltatónk már nem tart a munkánkra igényt vagy mi szeretnénk váltani (rendes felmondással, rendkívüli felmondással, közös megegyezéssel is megszűnhet a munkaviszony)?

1. Mire figyeljünk, ha munkaszerződést kötünk az új helyen (mit érdemes és kell benne rögzíteni)?
2. Mit érdemes tudni, hogy mennyi végkielégítésre is vagyunk jogosultak, ha már egyszer mennünk kell?
3. Mikor nem mondhatnak fel nekünk és a szabadságot hogyan vehetjük ki ez alatt?

A munkajog jellemzően nem egyenlő felek (munkáltató - munkavállaló) munkavégzéssel kapcsolatos együttműködését - jogviszonyát - szabályozza. A munkáltatónak hatalma van a munkavállaló felett, így a munkajog igyekszik ebből valamennyit pozitív megkülönböztetéssel visszaadni a munkavállalónak, védeni igyekszik a munkavállaló jogait. A jogaink védelme sokkal sikeresebb lehet azonban, ha tudjuk mi az, ami megillet bennünket, miben véd a törvény, mi az amit számon kérhet rajtunk a munkáltatónk.

A legfontosabb jogszabály a 1992. évi XXII. számú törvény a Munka Törvénykönyvéről (röviden MT-ként emlegetjük), amihez a közalkalmazottak és a köztisztviselők kaptak egy-egy plusz törvényt. Fontos, hogy a törvénytől még a beleegyezésünkkel sem térhet el számunkra a munkáltatónk, ha az számunkra hátrányosabb, mint amit a törvény előír (pl.: munkavállalónak munkaviszonya alapján a munkáltatótól munkabér jár; az ettől eltérő megállapodás érvénytelen).

A következő négy hétben mindent megtudhatsz részletesen:

1. A munkaszerződés, a munkaviszony létesítése
2. A munkaviszony megszűntetése rendes felmondással, megszűnése közös megegyezéssel
3. A rendkívüli felmondás
4. A munkaviszony jogellenes megszűntetése és jogkövetkezménye

Beszélgessünk tabuk nélkül, kérdezzetek bátran!

Dr. Menyhárt Zsolt ügyvéd
a Profiszerzodes.hu jogi szakértője