Magától értetődik, hogy előzmények rész csak ott szerepel a szerződésben, ahol fontos esemény történt korábban és össze kell kötni az eseményeket. Ahol a legtöbbet találkozunk vele és ahol ennek tényleges jelentősége van: ingatlan adásvételi szerződés és ingatlan adásvételi előszerződés, hiszen a végleges szerződés tartalmának meg kell egyeznie az előszerződés tartalmával, ahogyan ezt már kifejtettem ebben a postban.

Amennyiben módosítunk egy szerződést, akkor az előzményekben szerepelnek annak a szerződésnek az adatai, amelyen alapszik ez a következő szerződés. Ha ez már a sokadik módosítás, akkor értjük meg, hogy miért fontos a szerződések egymáshoz való fűzése. Ugyanakkor van olyan szerződés, amit nem lehet módosítani: a közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződést, amennyiben változnak a kölcsön feltételei, csak úgy lehet megváltoztatni, ha újra elkészül az egész okirat.

A fentieken túl pedig még az is megtudható az előzmények részből, hogy az előttük fekvő szerződéshez még milyen szerződések kapcsolódnak. Van, amikor itt esik szó arról, hogy az ÁSZF is elidegeníthetetlen része a szerződésnek vagy itt eshet szó arról is, hogy ki az az eladóval kapcsolatban nem lévő személy, akinek a kérésére a lízingcég megvesz egy ingatlant. Van, amikor pedig elengedhetetlen, hogy utaljunk az előzményre, pl. engedményezés esetén nem lenne értelme az egész szerződésnek, ha nem lenne egy előzetes jogviszony, amelybe most másik fél lép be.

dr. Némethy Zsuzsanna
jogi on-line tartalom menedzser