Többen is érdeklődtek aziránt, hogy pénz kölcsönadása esetén milyen szerződés aláírásával tudhatják biztonságban magukat. Sőt, létezik már olyan is, hogy nemcsak egyes emberek, hanem külön erre szerveződött közösség is foglalkozik kölcsön nyújtásával és igyekeznek megteremteni maguknak azt a hátteret, amely biztonságossá és előre kiszámítható teszi a kölcsön visszafizetését (www.noba.hu). Akinek pénzszolgáltatásra szóló kölcsön szerződésre van szüksége, az itt találja meg.

Tehát ez a téma már korábban bekerült a köztudatba, amit mi sem mutat jobban, mint hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) is van állásfoglalása a témával kapcsolatban (akit érdekel, annak itt van a teljes szöveg).  A törvényi szabályozás szerint üzletszerű hitelezést csak engedéllyel rendelkező pénzügyi intézmény végezhet. A törvény szerint üzletszerűnek minősül a hitelezés az alábbi három feltétel együttes teljesülése esetén:
• nyereség illetve vagyonszerzés végett történik,
• előre egyedileg meg nem meghatározott ügyletek megkötésére irányul,
• rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység.
A PSZÁF véleménye szerint bármekkora kamat kerül is felszámolásra, akkor a kölcsön nyújtása nyereség szerzése érdekében történik.
A PSZÁF véleménye továbbá az is, hogy egy adott éven belüli kétszeri ügyletkötés is minősülhet rendszeresnek a körülmények vizsgálata alapján.

Az APEH-hel történő csatározásokat ennél egyszerűbben is megoldhatjuk: más magánszemélytől történő pénzkölcsön megtörténtének igazolására a két fél között létrejött kölcsön szerződés szolgál. Ebben az adótanácsadói válaszban pedig további biztosítékként szolgál, ha a pénz átadása bankszámlára utalással történik, így egy későbbi vagyonvizsgálatnál így is bizonyítani lehet a pénz eredetét, amihez természetesen szükség van a bankszámlakivonatra.

Általában a fő kérdés, ami felmerül egy adott pénzösszeg másik személynek való átadásánál, az a visszafizetés nehézkessége vagy lehetetlensége. Ezen lehet első körben egy írásba foglalt és 2 tanú által aláírt szerződéssel segíteni, másod sorban pedig az utalásról szóló bankszámlakivonattal. Amennyiben bírósághoz kényszerülnénk fordulni, akkor tudnunk kell, hogy a bíróság nem PSZÁF, ezért a fentiekben felsorolt feltételeket nem fogja vizsgálni, csak a követelés jogalapját, összegszerűségét és teljesítésének meghiúsulását, majd ennek alapján hozza meg az ítéletét.

dr. Némethy Zsuzsanna
jogi on-line tartalom menedzser
kép: Mitcsenkov-Horváth Eszter