Az egyik megkeresőnk ahhoz keresett szerződést, hogy tartási szerződést tudjon kötni egy nénivel, hogy amíg él, addig gondozná az öreg nénit, beszállna a költségeibe, illő módon eltemettetné. Majd a néni halála után övé lenne az önkormányzati lakás bérleti joga.

Az itt található tartási szerződés arról szól, hogy az egyedülálló eltartó vállal tartási kötelezettséget egy öreg házaspárra, majd cserébe haláluk után az önkormányzati lakásnak a bérleti jogát ő folytathatja tovább.

Fontos először különbséget tenni a tartási- és az életjáradéki szerződés között. A tartási szerződés alapján gondozásra, gyógyíttatásra, ápolásra és az eltemettetésre köteles az eltartó. Míg életjáradéki szerződés esetén általában csak egy meghatározott pénzösszeg szolgáltatására köteles.

Lehetőség van arra is, ha a természetben tartás bármelyik félnek lehetetlenné válna, akkor kérelemre a bíróság a tartási szerződést életjáradéki szerződéssé változtatja át.

Az olyan tartási szerződés, amelyhez járul még lakásbérleti jog folytatása is, az csak a bérbeadó írásbeli engedélyével köthető meg. A lakásbérleti jog folytatásának a további feltétele a tartási kötelezettség tényleges teljesítése és az, hogy a bérbeadói hozzájárulástól legalább 1 év elteljen.

Önkormányzati lakás esetében a bérbeadó önkormányzat meg is tagadhatja a hozzájárulás megadását, ha a szerződő felek életkora vagy egyéb körülményei alapján a bérlő tartásra nem szorul, illetőleg az eltartó a tartásra nem képes. A hozzájárulás megadására főszabályként a képviselő-testület/közgyűlés bír hatáskörrel. A bérbeadó a hozzájárulásáról vagy annak megtagadásáról a megkeresésétől számított 30 napon belül köteles nyilatkozni. Ha e határidőn belül (amely egy ízben 30 nappal meghosszabbítható) nem nyilatkozik, azt a hozzájárulás megadásának kell tekinteni.

dr. Némethy Zsuzsanna
jogi on-line tartalom menedzser