1.) Egyik megkereső olyan szerződést szeretne, amelyben ingóságot adna bérbe kaucióval (pl. kéziszerszámot és elektromos kisgépet).

Ingó bérleti szerződés pl. az autóbérleti szerződés, amelyet itt lehet megtalálni a honlapon. Ezt a szerződést kellene kiegészíteni a kaucióra vonatkozó résszel. A szerződésnek lehetnek különféle biztosítékai, amelyek azt szolgálják, hogy a másik fél teljesítését elősegítsük. Ilyen pl. az óvadék, a zálogjog vagy a bankgarancia szolgáltatása. Az óvadékról szóló részt úgy javasolt megszövegezni, hogy az egy összegben jár a szerződés megkötésekor, ill. amennyiben a szerződés megszűnik, a teljesítés problémamentes és a bérlemény épségben visszakerül a tulajdonoshoz, akkor a teljes óvadék összege visszajár. Az óvadék összegét általában a bérbeadó nem használhatja, de történhet úgy is, hogy elkülönített bankszámlára kerül a pénz és ilyenkor dönteni kell, hogy kié lesz pl. a kamat. Amennyiben a bérlő nem fizet időben, akkor a bérbeadó az óvadék összegéből vonhatja le a tartozást, ill. ha a bérlő végképp nem fizet, akkor a bérbeadó elállhat a szerződéstől és megtarthatja az óvadékot.

2.) Másik megkereső kérdése az volt, hogy ő a munkavállalóival, akik térképészek és így munkaviszonyban szerzői jog alá tartozó művet hoznak létre, kötne szerződést ezekre a művekre.

Ez olyan kérdés volt, amelyre még nem szerepel a honlapon minta és nagyon érdekes kérdésről van szó, ezért írtam egy új szerződésmintát, amit innen lehet letölteni. Gondolom, jobban ismert az a példa, amikor pl. valaki ír egy könyvet és ennek az egy könyvnek az ún. felhasználási jogáról kell megállapodnia egy kiadóval. Ehhez képest egy teljesen más kategória, amikor valaki munkavállalója egy cégnek és munkaköri kötelezettsége szerzői jog által védett művek létrehozás. A főszabály az, hogy a felek szabadon állapodhatnak meg a kérdésben. Amennyiben külön nem állapodnak meg, akkor a törvény segít rendezni a kérdést. Egy ilyen szerződés esetén általában a havi munkabér jelenti azt az összeget, amelyet a fenti példában a kiadó fizet díjazásként az írónak. Ugyanakkor úgy is megállapodhatnak, hogy egy ilyen műért a munkavállaló külön díjazást kap. A munkavállaló a mű átadásával hozzájárul a közzétételhez és ezzel a cselekedettel a vagyoni jogai is átszállnak a munkáltatóra. A munkáltatónak joga van ahhoz, hogy a nevét a kész művön feltüntessék. Amennyiben a munkáltató olyan változásokat hajt végre a művön, amivel a munkavállaló nem ért egyet vagy írásban visszavonja a hozzájárulását, akkor a neve a művön nem tüntethető fel. A munkavállalót megfelelő díjazás illeti meg, amennyiben a munkáltató a mű felhasználására másnak engedélyt ad vagy másra ruházza át a művet.

dr. Némethy Zsuzsanna
jogi on-line tartalom menedzser