Tanulmányi szerződésről

Ez egy tanulságos bejegyzés arról, hogy miért érdemes jól átnézni egy tanulmányi szerződést, mielőtt aláírja az ember.

A tanulmányi szerződésben mindkét fél hosszú távra elkötelezi magát a másik felé. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a munkáltató bízik a munkavállalójában, hogy érdemes továbbképezni, mert utána a cégnek válik a hasznára, másrészt pedig ez egy kitüntetés is a munkavállalónak, hogy annyira értékelik a munkáját, hogy kifizetik helyette a taníttatása költségeit. A munkavállaló oldaláról pedig idő- és pénzmegtakarítást jelent, hogy ezt munkaidő alatt megteheti, cserébe ezért pedig hosszútávú kötöttséget kell vállalnia.

A fenti posztban pedig felmerül a felmondás kérdése. Amennyiben a munkavállaló mondja fel a munkaszerződését, akkor valószínűsíthető, hogy előre átgondolta ennek a döntésének a következményeit, hiszen sok pénzt fektetett belé a munkáltatója. Másrészt pedig érdemes egy új munkáltatónak is átvállalni egy részben már más által kifizetett továbbképzés folytatását, mert ezzel magának takaríthat meg pénzt: a tanulmányi szerződés átvállalásával csak a maradék tanévet vagy tanórák számát kell kifizetnie.

Amennyiben viszont arról van szó, hogy a munkáltató mond fel a munkavállalójának pl. azért, hogy a munkavállaló visszafizesse neki a tanulmányok fennmaradó részének az összegét, akkor érdemes teljes vállszélességgel kiállni a jogainkért. Elsősorban a munkáltatóval megtárgyalni ezt és esetleg jobb belátásra bírni. Amennyiben viszont ez nem vezetne eredményre, akkor érdemes munkaügyi bíróságra menni.

dr. Némethy Zsuzsanna
jogi on-line tartalom menedzser
 

[Némethy Zsuzsanna - 2010. július 6. 06:42]

Szerződéskötés külföldivel

Amennyiben kiskereskedelemmel foglalkozunk, amelyről a fenti példa szól, akkor általában elég lesz, ha a számokat megtanuljuk olyan nyelveken, amelyek a Magyarországra látogató turisták leggyakrabban használnak (angol, német, orosz) és a vevők hálásak lesznek érte. Esetleg még segíthetjük a vásárlókat azzal is, ha az árak mellé odaírjuk, hogy euróban mennyibe kerülne.

Amennyiben viszont egy nagy volumenű üzlet kapcsán komoly szerződés egyeztetésre és tárgyalásra kell számítani, akkor érdemes kicsit jobban felkészülni a másik fél szerződési kultúrájából. Elkerülhetetlen, hogy az elején ejtsünk néhány szót a világon elterjedt két legfontosabb jogrendszerről: a kontinentálisról és a common law-ról.

A common law eredetileg csak Anglia jogrendszere volt, aki gyarmatosításával ezt a kultúrát terjesztette el sok helyütt a világon. A common law tulajdonképpen a precedensek veleje, és a bírósági döntéseken, vagyis az esetjogon keresztül tulajdonképpen a bírók fejlesztik a jogot. A kontinentális jogrendszerben pedig van egy központi jogszabályalkotó, aki meghatározza, hogy mi a jog és ideális esetben legális hatalmának köszönhetően megteremti ennek a követését is.

Ha olyannal kötnénk szerződést, aki kontinentális jogrendszerből való, akkor az interneten érdemes utána kutatni az ország polgári jogi kódexének és általában abban megtaláljuk azt a típusú szerződést, amit egy magyar is megkötnénk. Tehát az adott szakaszokat átfutva már felkészültnek is érezhetjük magunkat a szerződés megtárgyalására.

Ha viszont egy common law jogrendszerből jövő ügyféllel találjuk szemben magunkat, akkor már nehezebb dolgunk van, mert még a szerződés külalakja sem hasonlít a Magyarországon megszokotthoz. A common law jogrendszer elterjedtségére való tekintettel sokkal több on-line szerződésmintát áruló honlappal találkozhatunk, amelyek közül meglátásom szerint a www.contractstore.com oldalnak van a legnagyobb tisztelete.

dr. Némethy Zsuzsanna
jogi on-line tartalom menedzser
 

[Némethy Zsuzsanna - 2010. július 1. 14:23]

Üzletrész adásvételi szerződés

A cégek üzletmenetének jogi kérdései a nyilvánosságra tartoznak, ezenkívül pedig a céglejárás csak elektronikusan és ügyvédi közreműködéssel végezhető, ezért ez a postom is csak tájékoztatásul szolgál. Itt található szerződésminta üzletrésznek magánszemély általi megvásárlásához, itt pedig cég általi megvásárlásához.

Az üzletrészt át lehet ruházni társaságon belüli tagra vagy kívülálló harmadik személyre. Az üzletrész a társaság tagjaira szabadon átruházható, de ellenőrizni kell a társasági szerződést, hogy kinek van elsőbbségi joga vagy esetleg más kikötés nincs-e.

Kívülálló harmadik személyre csak akkor lehet átruházni az üzletrészt, ha az arra eső teljes törzsbetétet befizették. Az átruházás különféle jogcímeken történhet: adásvételi, apportálás, csere, ajándékozás. Fontos tudni, hogy elővásárlási jog csak az adásvétel útján történő átruházáshoz kötődik. Felhívnám a figyelmet arra is, hogy az elővásárlási jog átruházása semmis.

A tagok az üzletrész kívülálló személyre történő átruházását a társaság beleegyezéséhez köthetik. A beleegyezés megadásáról vagy megtagadásáról a társasági szerződés rendelkezik, de amennyiben van ilyen, akkor arról a taggyűlésnek az átruházás előtt döntenie kell.

Az üzletrész átruházásáról írásbeli szerződést kell kötni és a tulajdonosváltozást a társaságnak közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban be kell jelenteni. A bejelentésben nyilatkozni kell arról is, hogy az üzletrész megszerzője a társasági szerződés rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el.

dr. Némethy Zsuzsanna
jogi on-line tartalom menedzser
 

[Némethy Zsuzsanna - 2010. június 29. 13:06]

Adásvételi szerződés termőföldre

Itt található egy általános adásvételi szerződés telek vásárláshoz és ehhez kell a kivételeket hozzátenni, amennyiben termőföld vásárlásra adjuk a fejünket.

A legtágabb kategória a belföldi magánszemély, aki termőföld tulajdonjogát olyan mértékben szerezheti meg, hogy a tulajdonában legfeljebb 300 hektár nagyságú vagy 6000 aranykorona értékű termőföld legyen. Ehhez hozzá kell még számolni a településen régebb óta már tulajdonában lévő termőföldet és a családtagok termőföldjét is.

A belföldi jogi személy termőföld tulajdonjogát nem szerezheti meg. Különös kivételek:

  • Magyar Állam,
  • önkormányzat,
  • közalapítvány

Főszabály, hogy külföldi magánszemély vagy jogi személy termőföld tulajdonjogát nem szerezheti meg. Kivétel:

  • EU tagállam állampolgára (ideértve Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc és nemzetközi szerződés alapján vele egy tekintet alá eső ország),
  • önálló vállalkozó és mezőgazdasági termelőként kíván letelepedni Magyarországon,
  • legalább 3 éve folyamatosan, jogszerűen tartózkodik Magyarországon,
  • legalább 3 éve folyamatosan, jogszerűen folytat mezőgazdasági tevékenységet Magyarországon

dr. Némethy Zsuzsanna
jogi on-line tartalom menedzser
 

[Némethy Zsuzsanna - 2010. június 24. 14:07]

Autóeladás biankó szerződéssel

Ebben a postban egy pórul járt autós számol be többek között arról, hogy hiába van meg az adásvételi szerződése, a parkolási társaság még mindig őt találja meg a parkolási bírságokkal.

Kössünk-e látatlanban szerződést, aminek később kapjuk meg a másik által is aláírt változatát? Van arra lehetőség, hogy távollévők kössenek egymással adásvételi szerződést, amelyhez itt található szerződésminta. Ilyenkor a szerződés akkor lép hatályba, amikor a másik fél aláírta. Ilyenkor benne van a pakliban, hogy az autóbeszerző, aki átvette tőled az autót, parkolhat tilosban és mivel még nem lépett hatályba mással a szerződés, ezért a te tulajdonodat képezi az autó, neked kell a csekket kifizetned.

Az autóbeszerző általában aláír veled egy bizományosi szerződést, hogy átvette tőled az autót és másnak értékesíteni fogja. Amennyiben ilyet nem tenne, akkor olyan mintha szívességből odaadnád neki az autódat és vállalod a felelősséget, ha bármi baj történik vele. Azért ilyet a legtöbb szülő sem vállalna a tulajdon gyerekéért, akkor te miért tennéd?

Az autókereskedés hivatkozhat arra, hogy nem akar kétszer illetéket fizetni, ezért írat alá alá veled egy kitöltetlen szerződést. Fontos tudni, hogy a törvény mentességet ad az autókereskedőknek a kétszeres illeték megfizetése alól, szóval érdemes ennél jobb érvvel előhozakodni akkor, amikor arra akar rávenni téged, hogy a vevő ismerete nélkül írj alá neki egy szerződést.

dr. Némethy Zsuzsanna
jogi on-line tartalom menedzser

kép: Mitcsenkov-Horváth Eszter
 

[Némethy Zsuzsanna - 2010. június 22. 08:43]

Céges vagyont terhelő zálogszerződés

Itt találhatsz szerződésmintát a céges vagyont terhelő zálogjog alapításához. Ugyanakkor azt is tudnod kell, hogy ezen a megállapodáson kívül szükséges még a szerződésnek közjegyzői okiratba foglalása is, mert azzal válik könnyen kikényszeríthetővé a megállapodásotok.

Amennyiben külföldi partnerrel szerződsz, ott sokkal ismertebb a befektető részéről a befektetési tárgy zálogként való fenntartásához hasonló megállapodás, mert nem minden jogrendszerben vannak hasonló szerződéstípusok. De a magyar jogrendszer is igyekezett követni ezt a külföldi gyakorlatot, ezért már a magyar cégjegyzékben is feltüntetik, ha pl. egy kft. üzletrészét zálogjog terheli.

Amennyiben egy korábbi szerződéssel már lekötötted a vagyonod egészét vagy ennek egy részét, akkor a befektető vizsgálni fogja, hogy a neked nyújtott hitel és a vagyon aránya hogyan viszonyul egymáshoz. Amennyiben már kifizetted a korábbi hitelt, akkor újra köthet zálogszerződést a vagyon egészére anélkül, hogy részleteznéd a vagyont alkotó dolgokat vagy jogokat. Fontos tudnod, hogy a zálogjog kiterjed az általad a zálogszerződés hatálybalépése után megszerzett valamennyi dologra és jogra is.

A vagyon egésze mellett annak önálló gazdasági egységként működtethető vagyonrészén lehet vagyont terhelő zálogjogot alapítani. Ebben az esetben szükséges a külön működtethető vagyonrész körülírása. Pl. az egyik munkavállalód által fióktelepként üzemeltetett áruház mindennemű berendezése, az áruházban lévő raktár- és árukészlet, az áruháznak az általad megrendelt és kifizetett áruira vonatkozó követelése, valamint vételár-követelése.

dr. Némethy Zsuzsanna
jogi on-line tartalom menedzser
 

[Némethy Zsuzsanna - 2010. június 15. 10:27]

Kereskedelmi képviselet

Nézzük meg, hogy mik az ismérvei egy kereskedelmi képviseletre szóló szerződésnek. Itt találsz céges, itt pedig magánszemély részére szóló szerződésmintát.

A felek megállapodása alapján a következő tevékenységekre vonatkozhat a szerződés: áruterítés és –értékesítés, árubemutató-szervezés, piackutatás, reklámtevékenység. A megbízott az ügyfelekkel való kapcsolattartás során a megbízó képviselőjeként járhat el, de tényleges meghatalmazás nélkül jognyilatkozatot nem tehet.

A megbízott kötelezettsége az image-védelem is, így kell eljárnia pl. az üzlethelyiség kialakításakor, de ugyanúgy vonatkozik mindez az image későbbi megtartására vagy az üzleten kívüli tevékenységére is.

A megbízott a tevékenységét általában a megbízó költségére végzi, ezért a költségek megelőlegezésére nem köteles. Az értékesítéshez átvett termékeket vagy árumintákat a megbízott és a megbízó adott időszakonként elszámolja egymás között, ezzel segítik azt, hogy ne álljon meg az üzlet menete a pénz hiánya miatt.

A megbízó a tevékenységéért jutalékot fizet a megbízottnak és megtéríti a tevékenységével felmerült költségeket is. Az elszámolás alapja a ténylegesen értékesített árumennyiség és megbízott közvetítésével kialakult üzlet során értékesített áru.

dr. Némethy Zsuzsanna
jogi on-line tartalom menedzser
 

[Némethy Zsuzsanna - 2010. június 10. 10:01]

Szállítói szerződés

A szállítói szerződésről először általában mindenkinek az jut eszébe, hogy itt tényleges szállítmányozásról vagy fuvarozásról van szó, pedig ez egyszerűen csak annyit jelent, hogy a megrendelődnek megszerzed azt, amit megrendelt nálad. Amennyiben ilyen szerződésre van szükséged, akkor itt találsz hozzá szerződésmintát.

Szokás szerint szétválasztom, hogy a szerződésben résztvevő feleknek mit kell megtenniük és mit várhatnak érte cserébe. A megrendelő kiválasztja az általa elképzelt árut, megrendeli és ezzel veszi kezdetét a jogviszony. Amennyiben a szállító visszaigazolja, akkor általában létre is jön közöttük egy szerződés.

Szállítónak a megrendelésben körülírt árut a szerződésben meghatározott időpontban kell átadnia a megrendelőnek. Fontos, hogy a feleknek legyen közös nevezője: olyan minőségi/mennyiségi standardokra hivatkozzanak, amelyet mindketten ismernek és elfogadnak, mert pl. nem mindegy, hogy egy 1 kg vagy 1 font áruról beszélünk. Amennyiben a szállító részéről az átadás hibamentesen végbement, akkor jogosulttá válik az áru ellenértékére.

A megrendelő az árut a szokásoknak megfelelően általában csomagolva és mérlegelve kapja meg. A megrendelő köteles az árut átvenni és a minőségét megvizsgálni. Amennyiben megadott idő alatt nem vizsgálja meg az áru minőségét, akkor átszáll rá a kárveszélyviselés és a jogait többet nem érvényesítheti a szállítóval szemben. Amennyiben a teljesítés hiba nélkül megtörtént, akkor a megrendelő köteles az áru ellenértékét megfizetni.

dr. Némethy Zsuzsanna
jogi on-line tartalom menedzser
 

[Némethy Zsuzsanna - 2010. június 8. 10:57]

Ajándékozási szerződés

Az ajándékozási szerződés alapján az egyik fél saját vagyona rovására a másiknak ingyenes vagyoni előny juttatására köteles. Itt található egy olyan szerződés, ami kisebb értékű halál esetére szóló ajándékozásra vonatkozik. Nézzük meg, hogy ettől mennyiben tér el a nem halál esetére vonatkozó ajándékozási szerződés.

Az ajándékozás ingyenes juttatás, ezért a megajándékozónak nem kell olyan terheket magára vállalnia, amit visszterhes vagyonátruházásnál megtenne. Pl. amennyiben az elhatározás és a teljesítés között saját maga kerül olyan helyzetbe, ami a létfenntartását veszélyezteti, akkor nem kell teljesítenie ajándékozási kötelezettségét.

Az ajándékozás bensőséges viszonyra utal a felek között, ami az alapja annak, hogy a megajándékozó ellentételezés nélkül lemondjon egy vagyontárgyáról. Pontosan ezért élünk abban a téves feltételezésben, hogy ezt a viszonyt elrontja, ha mindenről szerződést kezdünk írogatni. Pedig ez mindkét fél érdekeit megvédi. Tisztázza a közöttük lévő viszonyt abban az időpillanatban, amikor megtörtént az ajándékozás. Amennyiben viszont a megajándékozott később súlyosan megsérti a megajándékozót, akkor a megajándékozó visszakövetelheti az ajándékot.

Ajándék lónak ne nézd a fogát. Igaz ez a jogi szabályokra is. A megajándékozó nem felel az ajándék lényeges fogyatékosságáért, kivéve ha a megajándékozott bizonyítja, hogy a megajándékozó szándékosan vagy súlyosan gondatlanul járt el.

Vannak olyan emberek, akik bizonyos élethelyzetekben nagylelkűen ajándékozni kezdenek, aztán később, mikor már semmijük nem maradt, akkor kénytelenek a korábbi megajándékozottaktól kölcsönkérni. Ezt hivatott megelőzni az, hogy az ajándékozó visszakövetelheti a korábbi ajándékát, amennyiben arra létfenntartása érdekében szüksége van, de kikötés, hogy ezzel a megajándékozott létfenntartását nem veszélyeztetheti.

dr. Némethy Zsuzsanna
jogi on-line tartalom menedzser
 

[Némethy Zsuzsanna - 2010. június 3. 10:35]

Szerződés teljeskörű online marketing tevékenységre

 Itt található az a szerződés, ami választ ad a kérdésekre. Ez egy vállalkozási szerződés, amely sok tanácsadási elemet tartalmaz és segít abban eligazodni, hogy milyen témákat kell rendezni egy ilyen szerződéssel kapcsolatban.

A tanácsadás és a marketing stratégia kidolgozása, megvalósítása 3 fázisra bomlik. Az első fázisban elsődleges felderítés, bemutatás történik, a másodikban a konkrét eszközök kerülnek terítékre, majd az utolsó fázisban a vállalkozó valósítsa meg, amit kidolgozott.

  1. fázis
    A vállalkozó adjon tanácsot az online marketing stratégia fontosságáról. Mutasson be olyan modelleket, amik nemzetközi vagy belföldi sikereket értek el az online értékesítés területén.
  2. fázis
    A vállalkozó adjon tanácsot a kereső marketing témakörében. Példákon keresztül tegyen javaslatokat olyan marketing technikákra, amelyek a belföldi értékesítést segítik.
  3. fázis
    A vállalkozó készítse el a megbízó weboldalának a keresőoptimalizálását (SEO) és gyűjtsön össze a megbízó hírlevelére egy meghatározott számú feliratkozót.

dr. Némethy Zsuzsanna
jogi on-line tartalom menedzser

[Némethy Zsuzsanna - 2010. június 1. 10:38]