Vagyonvédelem (személyvédelem)
Vagyonvédelemről és (személyvédelemről) biztonságról, biztonsági őrökről, biztonsági szolgálatról sokat beszélünk, látunk, hallunk, ezért szükséges, hogy a fogalmakat tisztázzuk, pontosítsuk. A személy- és vagyonvédelem egymástól nehezen elválasztható, egymást átfedő tevékenységek, ezért a szabályaikat is együtt kezeljük.
Mit is jelent?
A vagyonvédelem és személyvédelem (szakmai értelemben) a megbízó vagyonának, vagyontárgyainak a gazdálkodás folyamatán kívül eső károsító cselekményektől vagy eseményektől történő fizikai, technikai védelmét jelenti. A vagyonvédelem céltudatos és folyamatos tevékenység, melynek célja, hogy valamilyen fenyegetettséget elhárítson, vagy legalább következményeinek hatásait csökkentse, az esemény bekövetkezése esetén tegye lehetővé a károk minimalizálását, a normális élet mielőbbi helyreállítását.
Mi a tárgya?
A vagyonvédelem és személyvédelem tárgya a birtokolt dolog, akár ingó, akár ingatlan, illetve a személy testi épségének, életének védelme.
A vagyon védelme jelenti egyrészt a vagyontárgyak védelmét az eltulajdonítás, megrongálás, megsemmisülés ellen, másrészt jelenti a velük való ésszerű gazdálkodást és a gazdálkodásból eredhető veszteségek, károk elleni védelmet. A védelmi tevékenységének elsősorban a gazdálkodás folyamatán kívül eső károsító cselekmények és események elhárítása a feladata. A vagyonvédelem hasonlóan a személyvédelemhez, fizikai, technikai védelmet jelent.
Milyen tevékenységekkel valósul meg a vagyonvédelem?
- ingatlan, illetve ingóság őrzése;
- rendezvény biztosítása;
- szállítmány kísérése, pénz és érték szállítása;
- a vagyonvédelmi biztonságtechnikai, mechanikai vagyonvédelmi rendszerek tervezése, telepítése, szerelése, üzemeltetése, felügyelete, javítása, karbantartása, ideértve az elektronikus gépjárművédelem, a rögzítés nélküli, megfigyelési céllal üzemeltetett vagy a hang- vagy képrögzítést is lehetővé tevő elektronikus megfigyelőrendszer (térfigyelés), továbbá a beléptető rendszer, a betörésjelző rendszer létesítésének, karbantartásának, illetve a térfigyeléshez, a távfelügyelethez kapcsolódó reagálószolgálat működésének körében végzett ilyen tevékenységeket is;
- a fenti tevékenységek szervezése és irányítása;
- természetes személyek életének és testi épségének védelme.
Milyen formában valósulhat meg a tevékenység?
A tevékenység egyéni vállalkozás vagy bármely gazdasági társaság keretében végezhető. Feltétele: hogy
- az egyéni vállalkozót vagy a vállalkozást a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara nyilvántartásba vette, erről igazolással rendelkezik,
- működési engedélye (igazolványa) legyen, melyet a rendőrség ad ki,
- rendelkezik felelősségbiztosítási szerződéssel.
Adatvédelem
Ebben a tevékenységi körben nyilvánvaló, hogy a védelem alanyáról vagy tárgyáról bizalmas, belső információk jutnak a tevékenységet végző vállalkozás tudomására már a szerződés megkötésekor, de a tevékenység folyamatában is, ezért alapvető az adatok védelmét biztosítani.Ennek érdekében:
- a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató személyt foglalkozási (hivatásbeli) titoktartási kötelezettség terheli a személy és vagyonőri, illetve magánnyomozói működése alatt és az annak megszűnését követő időszakban is, minden olyan tényt, adatot illetően, amelyről a szerződés teljesítése során szerzett tudomást.
- a megbízó és az érintett, saját adatait illetően a titoktartási kötelezettség alól felmentést adhat.
- a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató, a harmadik személyről a szerződés teljesítése során jogszerűen tudomására jutott, a szerződés szerinti ügyben érintett személyes adatokról csak a megbízót tájékoztathatja, kivéve, ha bírósági vagy más hatósági eljárásban tanúként hallgatják meg.
- a szerződés teljesítése során tudomására jutott és rögzített személyes adatokat a szerződés szerint csak olyan felhasználási célból kezelhet, amely törvényben védett érdek biztosítására szolgál, illetve csak olyan módon kezelhet, amely e célok megvalósításához elengedhetetlenül szükséges mértékű, és az információs önrendelkezési jogot csak e cél elérésével arányosan korlátozza.
- a szerződés teljesítése során tudomására jutott és rögzített személyes adatokat kötelezően meg kell semmisíteni:
- a szerződés szerinti felhasználási cél teljesülésekor azonnal,
- ha az adat a szerződésben foglaltak teljesítéséhez már nem szükséges vagy arra alkalmatlan, haladéktalanul,
- legkésőbb a szerződés megszűnésekor.
- az elektronikus megfigyelőrendszernek kép-, hang-, vagy kép- és hangrögzítést is lehetővé tevő formája segítség;vel rögzített adatokat, a rögzítés céljától és a felhasználás céljától függően 3, 30 vagy 60 napon belül kell megsemmisíteni;
- elektronikus beléptető rendszer által rögzített adatoknál: rendszeres belépés esetén a jogosultság megszűnésekor azonnal, eseti belépés esetén 24 órán belül kell az adatokat megsemmisíteni.
Magánnyomozás
A magánnyomozás első és legfontosabb célja az információszerzés vagy a meglévő adatok ellenőrzése a gazdasági vagy a magánélet területén egyaránt,
Milyen tevékenységet végezhet a magánnyomozó?
- adatot gyűjthet, felvilágosítást kérhet.
- az igazolvány bemutatását követően az ingatlan-nyilvántartásban, az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező vállalkozók központi nyilvántartásában és a cégnyilvántartásban nyilvántartott adatokról kivonatot, másolatot készíthet, ha arra a megbízó kifejezetten felhatalmazta. A megbízó felhatalmazása alapján a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából és a közúti közlekedési nyilvántartásból adatszolgáltatást kérhet, ha erre a személyes eljárása esetén a megbízó is jogosult, feltéve, hogy az adatszolgáltatást az érintett nem tiltotta meg vagy nem kifogásolta, vagy az nem államtitok, szolgálati titok.
- kép- és hangfelvételt az adatvédelmi és személyiségi jogokra vonatkozó szabályai betartásával készíthet, illetve használhat fel.
- ellenőrizheti a más részére szóló zárt küldemény tartalmát, de csak a címzett vagy a feladó előzetes hozzájárulásával.
Mire nem irányulhat a magánnyomozás?
- a diplomáciai, konzuli képviseletek, az ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek, valamint azok tagjai tevékenységére,
- a hivatalos személy és a külföldi hivatalos személy jogszabályban meghatározott hivatalos tevékenységére,
- természetes személyek személyes és különleges adataira, kivéve, ha a személyes adatok törvény alapján a megbízó számára hozzáférhetőek, illetve, ha az adatgyűjtéssel érintett ehhez - különleges adatai tekintetében - írásban hozzájárul.
A tevékenység formája és az adatvédelmi szabályok megegyeznek a személy és vagyonvédelemnél leírtakkal.
Fontos tudni! A személy és vagyonvédelemmel foglalkozó vállalkozás és a magánnyomozó köteles naplót vezetni, melybe megbízásait (szerződéseit) rögzíti, ennek a naplónak az adatait a rendőrség ellenőrizheti. A naplót az utolsó bejegyzés dátumát követő 5 évig meg kell őrizni.
A szerződés: a személy és vagyonvédelemre, valamint a magánnyomozásra irányuló szerződések megbízási szerződések, melyet minden esetben írásba kell foglalni. A szerződés szerint a megbízott köteles a rábízott ügyet a megbízó utasításai szerint, a megbízó érdekeinek megfelelően ellátni, melyért a megbízottat díjazás illeti meg.
A szerződésben rögzíteni kell, hogy a megbízott naplót vezet és ehhez a megbízó hozzájárul. A megbízó e hozzájárulása nélkül a szerződés nem jöhet létre.
A szerződésben rögzíteni célszerű az általános tartalmi elemeken (név, megnevezés, tárgy) kívül a díjazás összege mellett az engedélyezett vagy elismert költségeket.
A szerződés azonnali hatállyal, indoklás nélkül, írásban felmondható.
Pénzbehajtás ( követelés-behajtás)
A fizetési kötelezettség alóli kibújás sajnos egyre jellemzőbb probléma napjainkban mind az üzleti, mind a magánéletben. A meg nem fizetett kölcsön, vagy ki nem egyenlített számla sok esetben olyan súlyos egzisztenciális gondot okozhat, amely kihat a hitelező életének minden területére. Ezért a hitelező elemi érdeke kintlévőségének minél gyorsabb visszaszerzése, de az adós is érdekelt abban, hogy hitelezőjével a lehető legjobb megállapodást kösse meg.
Hogyan szerezhetjük vissza kintlevőségeinket?
- Megegyezéssel
Időt, pénzt takaríthatunk meg, ha ésszerű határok között igyekszünk adósunkkal (hitelezőnkkel) megegyezésre jutni. - Bírósági úton
- követelésbehajtás fizetési meghagyás útján
Fizetési meghagyás útján a követelést a bírósági peres eljárásnál gyorsabban, olcsóbban érvényesíthetjük. A fizetési meghagyásos eljárás olyan nem peres eljárás, amelyben a bíróság az egyoldalú kérelmünkre az adóst – a bizonyítási eljárás mellőzésével a kérelemben foglalt követelés teljesítésére vagy azzal szembeni ellentmondásra hívja fel. Természetesen a fizetési meghagyást kezdeményező kérelemhez csatolni kell a követelés bizonyítékait (szerződés, számla, stb.), az adós lakhelyét, tartózkodási helyét.
A fizetéses meghagyásos eljárás illetékköteles, melynek mértéke a követelt összeg 3%-a, de legalább 3.000 forint, legfeljebb 450.000 forint, melyet az eljárás megindításakor kell illeték formájában leróni.
A fizetési meghagyást a bíróság az adós részére továbbítja, aki ez ellen ellentmondással élhet (pl. a fizetési meghagyásban foglaltaknak nem kíván eleget tenni, az abban megjelölt tartozását nem ismeri el, stb.) Ennek sajnos az a jogkövetkezménye, hogy megakadályozza a fizetési meghagyás jogerőre emelkedését és a fizetési meghagyásos eljárást polgári perré alakítja át. - követelésbehajtás igényérvényesítés polgári perben
A polgári per a keresetlevél benyújtásával indul, melynek beadásakor fő szabály szerint az eljárás illetékét is meg kell fizetni. A polgári peres eljárás illetéke a követelt összeg (illetékalap) 6 %-a, de legalább 7.000 forint, legfeljebb 900.000 forint.
A polgári per megindításától kezdve az ügy sokszor évekig is elhúzódik, amely jelentős költségekkel jár. A polgári per idő és költségvonzata a kis- és középvállalkozások nagy többségét pénzügyileg megrendíti. - követelésbehajtás során hitelezői igényérvényesítés a felszámolási eljárásban (gazdálkodó szervezetek)
A felszámolási eljárás az adós, a hitelező vagy a felszámoló kérelmére, illetve a cégbíróság értesítése alapján folytatható le. A felszámolást elrendelő bírósági végzés meghozatalának alapvető feltétele, hogy az adós fizetésképtelen legyen.
Az adós akkor fizetésképtelen, ha
- nem vitatott vagy elismert tartozását az esedékességet követő 60 napon belül nem egyenlítette ki, vagy
- a vele szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy
- fizetési kötelezettségét a csődeljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette.
- követelésbehajtás fizetési meghagyás útján
- Megbízással
Ezeket a lépéseket magunk is megtehetjük, de igénybe vehetünk behajtással foglalkozó céget is követelésünk érvényesítésére.Ennek az az előnye lehet, hogy a behajtásra szakosodott cégek beszerezhetik az adós anyagi, szociális és egyéb körülményeire vonatkozó széleskörű információkat. Az adatok birtokában a megbízó egyetértésével elérik az adósság visszafizettetését, illetve egyezség létrehozását. Amennyiben ez nem sikerül, a behajtással foglalkozó is a fent vázolt lehetőségekkel élhet (fizetési meghagyás, stb.).
A szerződés: az követelés behajtására irányuló szerződés megbízási szerződés, melyben a díjazás általában két részből áll:
- a szerződés megkötésekor fizetendő egyszeri megbízási díj,
- a sikerdíj, mely a visszaszerzett összeg meghatározott %-a.
(Jogszabályok:
Vagyon- és személxvédelem, magánnyomozás: a 2005. évi CXXXIII. tv. a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól; a végrehajtása tárgyában kiadott 22/2006. (IV.25) BM sz. rendelet ; 2004. évi CXL törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól; a 49/2004. (VIII. 31.) BM sz. rendelet a lőterekről, a lőfegyverek, lőszerek hatósági tárolásáról, a fegyvertartáshoz szükséges elméleti és jártassági követelményekről; a 2004. évi XXIV. tv. a lőfegyverekről és lőszerekről (európai lőfegyvertartási engedély); a 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet a fegyverekről és lőszerekről; az 50/2004. (VIII. 31.) BM rendelet a fegyverismereti vizsga, a fegyverforgalmazási vizsga, a lőfegyver, lőszer hatósági tárolása és a fegyverekkel, lőszerekkel kapcsolatos tevékenységek engedélyezésének igazgatási szolgáltatási díjairól.
Behajtással kapcsolatos jogszabályok:
a 2003. évi XCII. tv. az adózás rendjéről; a 2006. évi V. tv. a cégnyilvántartásról, a bírósági cégeljárásokról és a végelszámolásról; az 1996. évi CXII. tv. a hitelintézetekről és pénzügyi szolgáltatásokról; az 1994. évi LIII. tv. a bírósági végrehajtásról; az 1990. évi CXIII. tv. az illetékekről; az 1991. évi IL. tv: a csődtörvény;
az 1959. évi IV. tv. (PTK) 474.§-483.§-ig)
