Helló, üdvözlünk a profiszerzodes.hu-n!
Mit találsz nálunk?
Aláírásra kész szerződésmintákat útmutatóval, amiket azonnal le is tölthetsz.
Mit jelent, hogy szerződésminta?
Olyan kész szerződéstervezet az adott témában, amiben Neked már csak 1-2 adatot kell kitölteni.
Hogyan tudod letölteni?
A szerződminták letöltéséhez 1 darab SMS-t kell küldeni és válaszként megkapod a letöltési kódot.
 

Vagyonvédelem, nyomozás, behajtás

[ Vissza a főoldalra ]
Letölthető szerződésminták ebben a témában:

Vagyonvédelem (személyvédelem)

Vagyonvédelemről és (személyvédelemről) biztonságról, biztonsági őrökről, biztonsági szolgálatról sokat beszélünk, látunk, hallunk, ezért szükséges, hogy a fogalmakat tisztázzuk, pontosítsuk. A személy- és vagyonvédelem egymástól nehezen elválasztható, egymást átfedő tevékenységek, ezért a szabályaikat is együtt kezeljük.

Mit is jelent?

A vagyonvédelem és személyvédelem (szakmai értelemben) a megbízó vagyonának, vagyontárgyainak a gazdálkodás folyamatán kívül eső károsító cselekményektől vagy eseményektől történő fizikai, technikai védelmét jelenti. A vagyonvédelem céltudatos és folyamatos tevékenység, melynek célja, hogy valamilyen fenyegetettséget elhárítson, vagy legalább következményeinek hatásait csökkentse, az esemény bekövetkezése esetén tegye lehetővé a károk minimalizálását, a normális élet mielőbbi helyreállítását.

Mi a tárgya?

A vagyonvédelem és személyvédelem tárgya a birtokolt dolog, akár ingó, akár ingatlan, illetve a személy testi épségének, életének védelme.
A vagyon védelme jelenti egyrészt a vagyontárgyak védelmét az eltulajdonítás, megrongálás, megsemmisülés ellen, másrészt jelenti a velük való ésszerű gazdálkodást és a gazdálkodásból eredhető veszteségek, károk elleni védelmet. A védelmi tevékenységének elsősorban a gazdálkodás folyamatán kívül eső károsító cselekmények és események elhárítása a feladata. A vagyonvédelem hasonlóan a személyvédelemhez, fizikai, technikai védelmet jelent.

Milyen tevékenységekkel valósul meg a vagyonvédelem?

  1. ingatlan, illetve ingóság őrzése;
  2. rendezvény biztosítása;
  3. szállítmány kísérése, pénz és érték szállítása;
  4. a vagyonvédelmi biztonságtechnikai, mechanikai vagyonvédelmi rendszerek tervezése, telepítése, szerelése, üzemeltetése, felügyelete, javítása, karbantartása, ideértve az elektronikus gépjárművédelem, a rögzítés nélküli, megfigyelési céllal üzemeltetett vagy a hang- vagy képrögzítést is lehetővé tevő elektronikus megfigyelőrendszer (térfigyelés), továbbá a beléptető rendszer, a betörésjelző rendszer létesítésének, karbantartásának, illetve a térfigyeléshez, a távfelügyelethez kapcsolódó reagálószolgálat működésének körében végzett ilyen tevékenységeket is;
  5. a fenti tevékenységek szervezése és irányítása;
  6. természetes személyek életének és testi épségének védelme.

Milyen formában valósulhat meg a tevékenység?

A tevékenység egyéni vállalkozás vagy bármely gazdasági társaság keretében végezhető. Feltétele: hogy

  1. az egyéni vállalkozót vagy a vállalkozást a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara nyilvántartásba vette, erről igazolással rendelkezik,
  2. működési engedélye (igazolványa) legyen, melyet a rendőrség ad ki,
  3. rendelkezik felelősségbiztosítási szerződéssel.

Adatvédelem

Ebben a tevékenységi körben nyilvánvaló, hogy a védelem alanyáról vagy tárgyáról bizalmas, belső információk jutnak a tevékenységet végző vállalkozás tudomására már a szerződés megkötésekor, de a tevékenység folyamatában is, ezért alapvető az adatok védelmét biztosítani.Ennek érdekében:

  1. a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató személyt foglalkozási (hivatásbeli) titoktartási kötelezettség terheli a személy és vagyonőri, illetve magánnyomozói működése alatt és az annak megszűnését követő időszakban is, minden olyan tényt, adatot illetően, amelyről a szerződés teljesítése során szerzett tudomást.
  2. a megbízó és az érintett, saját adatait illetően a titoktartási kötelezettség alól felmentést adhat.
  3. a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató, a harmadik személyről a szerződés teljesítése során jogszerűen tudomására jutott, a szerződés szerinti ügyben érintett személyes adatokról csak a megbízót tájékoztathatja, kivéve, ha bírósági vagy más hatósági eljárásban tanúként hallgatják meg.
  4. a szerződés teljesítése során tudomására jutott és rögzített személyes adatokat a szerződés szerint csak olyan felhasználási célból kezelhet, amely törvényben védett érdek biztosítására szolgál, illetve csak olyan módon kezelhet, amely e célok megvalósításához elengedhetetlenül szükséges mértékű, és az információs önrendelkezési jogot csak e cél elérésével arányosan korlátozza.
  5. a szerződés teljesítése során tudomására jutott és rögzített személyes adatokat kötelezően meg kell semmisíteni:
    • a szerződés szerinti felhasználási cél teljesülésekor azonnal,
    • ha az adat a szerződésben foglaltak teljesítéséhez már nem szükséges vagy arra alkalmatlan, haladéktalanul,
    • legkésőbb a szerződés megszűnésekor.
    Kivétel:
    • az elektronikus megfigyelőrendszernek kép-, hang-, vagy kép- és hangrögzítést is lehetővé tevő formája segítség;vel rögzített adatokat, a rögzítés céljától és a felhasználás céljától függően 3, 30 vagy 60 napon belül kell megsemmisíteni;
    • elektronikus beléptető rendszer által rögzített adatoknál: rendszeres belépés esetén a jogosultság megszűnésekor azonnal, eseti belépés esetén 24 órán belül kell az adatokat megsemmisíteni.

Magánnyomozás

A magánnyomozás első és legfontosabb célja az információszerzés vagy a meglévő adatok ellenőrzése a gazdasági vagy a magánélet területén egyaránt,

Milyen tevékenységet végezhet a magánnyomozó?

  1. adatot gyűjthet, felvilágosítást kérhet.
  2. az igazolvány bemutatását követően az ingatlan-nyilvántartásban, az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező vállalkozók központi nyilvántartásában és a cégnyilvántartásban nyilvántartott adatokról kivonatot, másolatot készíthet, ha arra a megbízó kifejezetten felhatalmazta. A megbízó felhatalmazása alapján a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából és a közúti közlekedési nyilvántartásból adatszolgáltatást kérhet, ha erre a személyes eljárása esetén a megbízó is jogosult, feltéve, hogy az adatszolgáltatást az érintett nem tiltotta meg vagy nem kifogásolta, vagy az nem államtitok, szolgálati titok.
  3. kép- és hangfelvételt az adatvédelmi és személyiségi jogokra vonatkozó szabályai betartásával készíthet, illetve használhat fel.
  4. ellenőrizheti a más részére szóló zárt küldemény tartalmát, de csak a címzett vagy a feladó előzetes hozzájárulásával.

Mire nem irányulhat a magánnyomozás?

  1. a diplomáciai, konzuli képviseletek, az ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek, valamint azok tagjai tevékenységére,
  2. a hivatalos személy és a külföldi hivatalos személy jogszabályban meghatározott hivatalos tevékenységére,
  3. természetes személyek személyes és különleges adataira, kivéve, ha a személyes adatok törvény alapján a megbízó számára hozzáférhetőek, illetve, ha az adatgyűjtéssel érintett ehhez - különleges adatai tekintetében - írásban hozzájárul.

A tevékenység formája és az adatvédelmi szabályok megegyeznek a személy és vagyonvédelemnél leírtakkal.

Fontos tudni! A személy és vagyonvédelemmel foglalkozó vállalkozás és a magánnyomozó köteles naplót vezetni, melybe megbízásait (szerződéseit) rögzíti, ennek a naplónak az adatait a rendőrség ellenőrizheti. A naplót az utolsó bejegyzés dátumát követő 5 évig meg kell őrizni.

A szerződés: a személy és vagyonvédelemre, valamint a magánnyomozásra irányuló szerződések megbízási szerződések, melyet minden esetben írásba kell foglalni. A szerződés szerint a megbízott köteles a rábízott ügyet a megbízó utasításai szerint, a megbízó érdekeinek megfelelően ellátni, melyért a megbízottat díjazás illeti meg.
A szerződésben rögzíteni kell, hogy a megbízott naplót vezet és ehhez a megbízó hozzájárul. A megbízó e hozzájárulása nélkül a szerződés nem jöhet létre.
A szerződésben rögzíteni célszerű az általános tartalmi elemeken (név, megnevezés, tárgy) kívül a díjazás összege mellett az engedélyezett vagy elismert költségeket.
A szerződés azonnali hatállyal, indoklás nélkül, írásban felmondható.


Pénzbehajtás ( követelés-behajtás)

A fizetési kötelezettség alóli kibújás sajnos egyre jellemzőbb probléma napjainkban mind az üzleti, mind a magánéletben. A meg nem fizetett kölcsön, vagy ki nem egyenlített számla sok esetben olyan súlyos egzisztenciális gondot okozhat, amely kihat a hitelező életének minden területére. Ezért a hitelező elemi érdeke kintlévőségének minél gyorsabb visszaszerzése, de az adós is érdekelt abban, hogy hitelezőjével a lehető legjobb megállapodást kösse meg.

Hogyan szerezhetjük vissza kintlevőségeinket?

  1. Megegyezéssel
    Időt, pénzt takaríthatunk meg, ha ésszerű határok között igyekszünk adósunkkal (hitelezőnkkel) megegyezésre jutni.
  2. Bírósági úton
    1. követelésbehajtás fizetési meghagyás útján
      Fizetési meghagyás útján a követelést a bírósági peres eljárásnál gyorsabban, olcsóbban érvényesíthetjük. A fizetési meghagyásos eljárás olyan nem peres eljárás, amelyben a bíróság az egyoldalú kérelmünkre az adóst – a bizonyítási eljárás mellőzésével a kérelemben foglalt követelés teljesítésére vagy azzal szembeni ellentmondásra hívja fel. Természetesen a fizetési meghagyást kezdeményező kérelemhez csatolni kell a követelés bizonyítékait (szerződés, számla, stb.), az adós lakhelyét, tartózkodási helyét.

      A fizetéses meghagyásos eljárás illetékköteles, melynek mértéke a követelt összeg 3%-a, de legalább 3.000 forint, legfeljebb 450.000 forint, melyet az eljárás megindításakor kell illeték formájában leróni.

      A fizetési meghagyást a bíróság az adós részére továbbítja, aki ez ellen ellentmondással élhet (pl. a fizetési meghagyásban foglaltaknak nem kíván eleget tenni, az abban megjelölt tartozását nem ismeri el, stb.) Ennek sajnos az a jogkövetkezménye, hogy megakadályozza a fizetési meghagyás jogerőre emelkedését és a fizetési meghagyásos eljárást polgári perré alakítja át.




    2. követelésbehajtás igényérvényesítés polgári perben
      A polgári per a keresetlevél benyújtásával indul, melynek beadásakor fő szabály szerint az eljárás illetékét is meg kell fizetni. A polgári peres eljárás illetéke a követelt összeg (illetékalap) 6 %-a, de legalább 7.000 forint, legfeljebb 900.000 forint.

      A polgári per megindításától kezdve az ügy sokszor évekig is elhúzódik, amely jelentős költségekkel jár. A polgári per idő és költségvonzata a kis- és középvállalkozások nagy többségét pénzügyileg megrendíti.


    3. követelésbehajtás során hitelezői igényérvényesítés a felszámolási eljárásban (gazdálkodó szervezetek)

      A felszámolási eljárás az adós, a hitelező vagy a felszámoló kérelmére, illetve a cégbíróság értesítése alapján folytatható le. A felszámolást elrendelő bírósági végzés meghozatalának alapvető feltétele, hogy az adós fizetésképtelen legyen.

      Az adós akkor fizetésképtelen, ha
      • nem vitatott vagy elismert tartozását az esedékességet követő 60 napon belül nem egyenlítette ki, vagy
      • a vele szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy
      • fizetési kötelezettségét a csődeljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette.





  3. Megbízással
    Ezeket a lépéseket magunk is megtehetjük, de igénybe vehetünk behajtással foglalkozó céget is követelésünk érvényesítésére.Ennek az az előnye lehet, hogy a behajtásra szakosodott cégek beszerezhetik az adós anyagi, szociális és egyéb körülményeire vonatkozó széleskörű információkat. Az adatok birtokában a megbízó egyetértésével elérik az adósság visszafizettetését, illetve egyezség létrehozását. Amennyiben ez nem sikerül, a behajtással foglalkozó is a fent vázolt lehetőségekkel élhet (fizetési meghagyás, stb.).

A szerződés: az követelés behajtására irányuló szerződés megbízási szerződés, melyben a díjazás általában két részből áll:

  • a szerződés megkötésekor fizetendő egyszeri megbízási díj,
  • a sikerdíj, mely a visszaszerzett összeg meghatározott %-a.

(Jogszabályok: Vagyon- és személxvédelem, magánnyomozás: a 2005. évi CXXXIII. tv. a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól; a végrehajtása tárgyában kiadott 22/2006. (IV.25) BM sz. rendelet ; 2004. évi CXL törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól; a 49/2004. (VIII. 31.) BM sz. rendelet a lőterekről, a lőfegyverek, lőszerek hatósági tárolásáról, a fegyvertartáshoz szükséges elméleti és jártassági követelményekről; a 2004. évi XXIV. tv. a lőfegyverekről és lőszerekről (európai lőfegyvertartási engedély); a 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet a fegyverekről és lőszerekről; az 50/2004. (VIII. 31.) BM rendelet a fegyverismereti vizsga, a fegyverforgalmazási vizsga, a lőfegyver, lőszer hatósági tárolása és a fegyverekkel, lőszerekkel kapcsolatos tevékenységek engedélyezésének igazgatási szolgáltatási díjairól.
Behajtással kapcsolatos jogszabályok: a 2003. évi XCII. tv. az adózás rendjéről; a 2006. évi V. tv. a cégnyilvántartásról, a bírósági cégeljárásokról és a végelszámolásról; az 1996. évi CXII. tv. a hitelintézetekről és pénzügyi szolgáltatásokról; az 1994. évi LIII. tv. a bírósági végrehajtásról; az 1990. évi CXIII. tv. az illetékekről; az 1991. évi IL. tv: a csődtörvény; az 1959. évi IV. tv. (PTK) 474.§-483.§-ig)