Helló, üdvözlünk a profiszerzodes.hu-n!
Mit találsz nálunk?
Aláírásra kész szerződésmintákat útmutatóval, amiket azonnal le is tölthetsz.
Mit jelent, hogy szerződésminta?
Olyan kész szerződéstervezet az adott témában, amiben Neked már csak 1-2 adatot kell kitölteni.
Hogyan tudod letölteni?
A szerződminták letöltéséhez 1 darab SMS-t kell küldeni és válaszként megkapod a letöltési kódot.
 

Adásvételi szerződések

[ Vissza a főoldalra ]
Letölthető szerződésminták ebben a témában:

Az Adásvételi szerződésekről általánosságban:

Az adásvételi szerződés alapján az eladó köteles a dolog tulajdonát a vevőre átruházni és a dolgot a vevő birtokába adni, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni.Az adásvételi szerződés szabályait kell alkalmazni más visszterhes tulajdonátruházás, például vagyoni értékkel bíró jogok (pl. bérleti jog), társasági tagságból eredő jogok (pl. üzletrész) átruházása esetében is.

Az adásvétel tárgya

Az adásvételi szerződés tárgya bármely forgalomképes ingó, ingatlan dolog vagy valamilyen vagyoni értékkel bíró jogosultság lehet.

Az eladó kötelezettségei:

  1. A tulajdonjog átruházása Az eladó szavatol a tulajdonjog átruházásáért és tehermentességéért. Ha a dolgon másnak használati (bérleti, haszonélvezeti jog) joga van, ez a dolog feletti rendelkezési jogot nem zárja ki, de a dolog csak a teherrel együtt idegeníthető el, vagyis a nevezett jog az adásvételi szerződés megkötése után is fennmarad. Természetesen van arra is lehetőség, hogy az adásvételi szerződésben a hivatkozott jog jogosultja is szerződő félként szerepeljen és jogáról a szerződésben lemondjon. Ebben az esetben a tulajdonjog tehermentesen száll át a vevőre.

    Ha a felek másként nem állapodnak meg, az adásvételi szerződés ingó dolog esetén kiterjed annak tartozékaira - vagyis a dolog rendeltetésszerű használatához vagy épségben tartásához rendszerint szükséges részre (pl. a zongora billentyűi) is. Mezőgazdasági ingatlanok esetén az adásvétel hatálya a mezőgazdasági felszerelésre és jószágra azonban csak akkor terjed ki, ha ebben a felek külön megállapodnak.

  2. A dolog birtokba adása, amely a vevő számára a dolog feletti rendelkezés tényleges lehetőségét biztosítja. A birtokba adás megvalósulhat a dolog tényleges (fizikai) átadásával vagy történhet a dolog feletti hatalom átadásával is (pl. az adásvétel tárgyát képező ingatlan kulcsainak jelképes átadásával). A birtokba adás után a vevőt illetik meg a dolog hasznai és ő viseli a dologgal kapcsolatos kiadásokat, terheket, és a vevőre száll a kárveszély viselés kötelezettsége. Ezek a joghatások egyformán érvényesülnek mind ingóknál, mind ingatlanoknál, ezért ha az ingatlan vevője az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés előtt birtokba lép, ennek napjától kezdve szedi a dolog hasznait, viseli a terheket és azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit nem lehet kötelezni.
  3. Tájékoztatási kötelezettség Az eladó köteles a vevőt tájékoztatni a dolog minden lényeges tulajdonságáról, a dologra vonatkozó jogokról és terhekről, és a dologgal kapcsolatos fontos körülményekről. Köteles továbbá az ilyen tényekre, körülményekre vonatkozó okiratokat (pl. használati utasítás, jótállási jegy, gépkocsi szervizkönyve stb.) átadni.
  4. Költségek viselése Az eladó viseli az átadással (pl. a rendeltetési helyre történő fuvarozással, a dolog becsomagolásával) valamint az ingatlan-nyilvántartási állapot rendezésével (pl. az elhunyt személy haszonélvezeti jogának törlése) kapcsolatos költségeket.

A vevő kötelezettségei:

  1. A vevő köteles a szerződésszerűen felajánlott teljesítést elfogadni és a dolgot átvenni. Az átvétel tehát jelenti a dolog birtokbavételét és a teljesítés szerződésszerűségének vizsgálatát.
  2. A vételárat megfizetni. A vételár megfizetése a szerződésben kikötött ellenérték megfizetését jelenti, melynek mértékét és a megfizetés módját - kivéve, ha az árat jogszabály rögzíti - a felek szabadon állapíthatják meg. Ha a felek piaci árban állapodtak meg, akkor a teljesítés helyén és idején kialakult középárat kell vételárként megfizetni. A súly szerint megállapított vételárat általában a tiszta súly alapján kell kiszámítani.
  3. Költségek viselése: A vevő köteles viselni a szerződés megkötésével (pl. ügyvédi költség, vagyonszerzési illeték), a dolog átvételével és az ingatlan tulajdonjogának bejegyzésével (földhivatali eljárás illetéke) kapcsolatos kiadásokat.

A szerződés formája

Az ingók adásvételére vonatkozó szerződés megköthető szóban, írásban vagy ráutaló magatartással (ilyen pl. amikor a boltban a polcról levesszük az árut, majd a pénztárnál kifizetjük). Az ingatlanok adásvételének érvényességéhez viszont a szerződés írásba foglalása szükséges.
A tulajdonjogot az illetékes földhivatal csak ügyvéd által ellenjegyzett, és bizonyos kötelező kellékeket (pl. az eladó kifejezett engedélyező nyilatkozata a tulajdonjog bejegyzéséhez) tartalmazó okirat alapján jegyzi be. A gyakorlatban ezért előfordulhat, hogy a szerződés földhivatali bejegyzésre alkalmatlan (pl. hiányzik róla az ügyvédi ellenjegyzés), ezért a vevő nem szerezhet tulajdonjogot, de önmagában érvényes, vagyis alkalmas más joghatások kiváltására (pl. a szerződést megszegő eladó a kapott foglaló kétszeresét köteles visszafizetni).

Az ingatlan adásvételi szerződésnek tartalmaznia kell:
  1. a szerződő felek megnevezését (a magánszemély családi és utónevét, ideértve a születési családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét, továbbá a személyi azonosítóját. Amennyiben az ingatlan adásvételi szerződésben érintett statisztikai számjellel rendelkező szervezet is, úgy ennek megnevezését, statisztikai azonosítóját, székhelyét, a bírósági, illetőleg cégbírósági bejegyzésének számát).
  2. az ingatlan pontos megjelölését és az érintett tulajdoni hányad, a jog pontos megjelölését, a jogváltozás jogcímét,
  3. a szerződő felek állampolgárságra vonatkozó nyilatkozatot (adózási, illetve az ingatlanokkal kapcsolatos tulajdoni korlátozások miatt lényeges),
  4. a vételárat és annak megfizetési határidejét, módját,
  5. az eladó kifejezett nyilatkozatát a tulajdonjog bejegyzésének engedélyezéséhez,
  6. az ingatlan adásvételi szerződés minden lapján szerepelnie kell a szerződő felek, az ellenjegyző, illetve tanúsító személyek aláírásának.

Ingatlan adásvétellel kapcsolatos leggyakoribb kérdések, fogalmak.

  1. Haszonélvezeti joggal, vagy más módon terhelt-e a megvásárolni szándékozott ingatlan? Hitelt érdemlő módon az ingatlat érintő terhekről a Tulajdoni lapról tájékozódhatunk a III. részből, melyet az eladó meg kell, hogy mutasson, de magunk is beszerezhetjük a területileg illetékes földhivataltól. A szerződésben nyilatkozik az eladó, hogy az ingatlan per-, teher- és igénymentes.
  2. Tulajdonjog fenntartásával kötött szerződésről akkor beszélünk, ha a vevő nem tudja a szerződés megkötésekor a teljes vételárat kifizetni. Az eladó a tulajdonjog fenntartását csak a vételár teljes kiegyenlítéséig tarthatja fenn. A tulajdonjog fenntartását csak írásban a szerződéskötéskor lehet kikötni.
  3. Elővásárlási jog fennállása esetén a tulajdonos az eladás, a szerződés megkötése előtt köteles eladási szándékát közölni azzal, aki az elővásárlásra jogosult.

Ingó dolgok adásvétele (gépjármű, motor stb.)

Ingó dolgok adásvételi szerződésében rözíteni kell:
  1. a szerződő felek megnevezését (a magánszemély családi és utónevét, ideértve a születési családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét, továbbá a személyi azonosítóját. Amennyiben a szerződésben érintett statisztikai számjellel rendelkező szervezet is, úgy ennek megnevezését, statisztikai azonosítóját, székhelyét, a bírósági, illetőleg cégbírósági bejegyzésének számát).
  2. a szerződés tárgyát képező ingó dolog pontos, azonosításra alkalmas leírását ( pl. autó, motor tipusa, alvázszáma, forgalmi rendszáma),
  3. a vételár összegét, fizetési határidejét, módját.

Fontos tudni, hogy az egyetlen ingó dolog, melyre jelzálog jegyezhető be, a hajó. Hajó vásárlása esetén a hajó lajstromban ellenőrizhetjük, hogy tehermentes -e.

(Jogszabályok: 1959. évi IV. tv./PTK/ 365.§-378.§-ig; és 145. §; az ingatlannyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. tv. és a végrehajtása tárgyában kiadott 62/1999.(VII. 21.) rendelet)